A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Lovas Márton: Polgár természeti viszonyai, növény- és állatvilága

Mellettük gyűjthetők a szép sárga virágú, sokszor tömegesen előforduló peremizsek, mint a réti peremizs (Inula britannica). A mezei fátyolvirág jelentéktelen rózsaszínű virágai (Gypsophila muralis), vagy a sziki madárhúr (Cerastium dubium) fehér virágocskái között a sziki kerep (Lotus tenuis) sárga pillangós virágai rikitanak szemünkbe a júniusi pusztán. Itt él a cigánybúza, vagy sziki árpa (Hordeum histrix) is melynek szúrós kalászkájú termését mindenki ismeri. A tavaszi, nyár eleji időszakban virágoznak a sárga virágú boglárkák: a sziki (Ranunculus laterifolius) és a villásboglárka (Ranunculus pedatus). Az ilyen jobb talajokat kedvelik a különböző here-fajok is - ebben a társulásban is megtalálhatjuk őket. Ürmös szikes puszta (Artemisio-Festucetum) Névadója az illatos, illóolaj-tartalmú sziki üröm (Artemisia maritima ssp.monogyna). Gyógynövény. Hajtásai keserűanyagokat tartalmaznak, s így a belőle főzött tea étvágygerjesztő, emésztést segítő hatású. Virágzás előtt gyűjtött fészkeiből (Bimbós virágzat) bélféregűző teát is készítenek. Leginkább azonban borászati felhasználása ismert (ürmösbor, abszint). Az ürmös szikeseken találhatjuk meg az endemikus (Kárpát-medencei bennszülött faj) erdélyi útifüvet (Plantago schwarzenbergiana), nyár vége felé pedig a sóvirágot (Limonium gmellini), melynek lilásvörös jelentéktelen virágai nagy tömegben virítva igazán feltűnőek. A virágok színüket tavaszig is megőrzik, ezért és molyűző hatása miatt vidékünkön sokan díszítik száraz csokraival lakásukat. Az ürmös szikes pusztákon virít a sziki pozdor (Podospermum canum) sárga virága is, de itt találjuk a rossz szagú, vagy büdös zsázsát (Lepidium ruderale). Sokszor nagy tömegben virít ezeken a helyeken a szíkfű (Mathricharia chamomilla), egyik legismertebb gyógynövényünk. Virágait szedőfésűvel akkor gyűjtik, amikor a kamillamező messziről fehérnek látszik, azaz a virágok teljesen kinyíltak. A szárított kamillavirág nemcsak a legismertebb háziszer, hanem a legtöbb állam gyógyszerkönyvében is szereplő hivatalos drog. Teája nyugtató, görcsoldó, szélhajtó, gyomorerősítő, emésztést segítő izzasztó, fertőtlenítő hatású; gyomor- és bélbajok esetén különösen ajánlják. Külsőleg szemborogató, toroköblítő, foghúserősítő. Kiváló hatása nagyban azulén-tartalmának köszönhető. Vérnyomáscsökkentő hatása miatt azonban mértéktelen fogyasztása nem ajánlatos. 16 A IV. osztályú szikes talajok növénytársulásai A közvetlenül a felszínen lévő sófelhalmozódási szintű talajokon (IV. o. szikesek) három termőhelytípust különböztetünk meg: Szikfok - a tavasszal hosszú ideig vízzel borított, de nyárára repedezetten kiszáradó nedves-száraz termőhely típust; Vakszik - a tavasszal rövid ideig vízzel borított, de már a késői tavasztól száraz-kopár, vegetációval csak a nyár közepén betelepülő termőhelyet; Szikpadka - az előző két termőhelytípust szegélyező, mintegy 12 cm széles lejtős felszínsáv, melyen keresztül a szikfok és a vakszik a szikes pusztával érintkezik. 17 Az ilyen szélsőséges víz- és talajadottságokkal rendelkező termőhelyeken csak a rövid tenyészidejű, sótűrő, vagy éppen sókedvelő növények tudnak megmaradni. 16. Rápóti-Romváry im. 183-184. 17. Jakucs im. 46-47. 49