A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Természettudomány - Lovas Márton: Polgár természeti viszonyai, növény- és állatvilága

Lovas Márton Polgár természeti viszonyai, növény- és állatvilága Hazánk térképére nézve Polgár és határa a több, mint 50 ezer km

2-nyi területű Alföld egyik legérdekesebb részére a Közép-Tiszavidékre, annak egyik kistájára a 2300 km

2-nyi Hortobágyra esik. A geográfusok a Hortobágy határainak kijelölésekor a szerkezeti viszonyokat tekintik irányadónak - így a Hortobágyhoz tartoznak mindazok a területek, melyeket három oldalról homok határol. Ez alól a déli részek képeznek csupán kivételt, ahol a Puszta a Sárrét egykor mocsarak borította területébe olvad.

1 A Hortobágy északnyugati határa a Tisza Tiszadob-Polgár-Tiszacsege-Tiszafüred közötti szakasza. Keleten, Tiszalök, Hajdúnánás, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Balmazújváros, Hajdúszoboszló nyugati területei - gyakorlatilag a Hajdúhát lösz-hátságának szélét követő Keleti-főcsatorna. A déli határt a Nagy-Kunság szélén Kunmadaras, Karcag és a Nagy-Sárrét Püspökladány környéki részei adják, s ez lényegében a Püspökladány-Karcag közötti 4-es számú főútvonallal azonos. A Hortobágy tehát megközelítően hegyesszögű háromszög alakú terület - Polgár és határa ennek a háromszögnek az északi csúcsában fekszik. A természetes növény- és állatvilág tanulmányozásakor ennek a ténynek nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk, mert a terület földrajzi fekvése a növény- és állatvilág kialakulását, összetételét nagymértékben meghatározza. FELSZÍNÉNEK KIALAKULÁSA Mendöl megállapítása szerint az Alföld süllyedéssel, a Föld kérgének környezetéhez képest kéregtörésekkel elválasztott része. A süllyedés a földtörténeti harmadkorban, (Tercier), mintegy 65 millió éve kezdődött. A felszínt elborította a tenger, mely még a harmadkor végén a felszín emelkedése miatt elsekélyesedett és kiszáradt. A medence feltöltődése ekkor kezdődött meg. Létrejöttek a vízszintes tengeri üledékrétegek, majd a környező hegyekből a folyók által szállított kavics és homok hordalékrétegek. Erre a meglehetősen vastag rétegre rakódott végül a lösz. A lösz vastagsága váltakozó , benne a fúrások alkalmával két vörösagyag réteget találtak, melyek kora Borsy véleménye szerint új pleisztocén. Polgár környékén a medence feltöltését az Ős-Sajó és az Ős-Hernád végezte. Az általuk lerakott kavicstakaró - az itteni fúrások szerint - a 39 méter vastagságot is eléri. A Selypes-ér is egy egykori Sajó-Hernád mederben folyik.

2 1. Temesi Lászlóné: A Hortobágy természeti viszonyai. In: Kovács Gergetyné-Sálamon Ferenc: Hortobágy, a nomád Pusztától a Nemzeti Parkig. (Bp.1976.) 8. 2. Somogyi Sándor: Közép-Tiszavidék. A felszín kialakulása és mai képe. In: Pécsi Márton szerk. A tiszai Alföld. (Bp. 1969). 74. 39