A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte

dások; a "magyar finitizmus" nemzeti mítosza stb.) kimutatása a kör szemléletében, hanem ezek funkciójára, identifikációs lehetőségeire, átvételi módjukra kell elsősorban figyelni. A jelentésteremtő átvételi mód és alkalmazás figyelmen kívül hagyása azt jelentené, hogy statikusnak tekintenénk a szellem világát s a megértést magát, s azonosulnánk azzal a szubjektív szándékkal, amely a konzervatív irodalomszemlélettel igyekezett identitását megteremteni, létének szükségességét a társadalommal elfogadtatni. Ez a szemléleti megközelítés teszi lehetővé, hogy a kör világértelmezésével kapcsolatban az érvényesség kérdését feltehessük, s jellegadó kizáró ellentéteit ne feloldjuk, hanem viszonylatrendszerükben megértsük. A fent említett közelítési móddal

4 függ össze tanulmányom kritikai éle, amely azt a látszatot keltheti, hogy bizonyos elméleti, világképi meggyőződések birtokában eltekintek a megértés eredendően dialogikus jellegétől. Az ideológiai-kritikai attitűd kétségtelenül arról árulkodik, hogy a Csokonai Kör meghatározó egyéniségeitől származó szövegek világlátásához normatív beállítódással közeledek, s ilyen értelemben (már) nem tekintem őket egyenrangúnak írásom választott világlátásával. A kör reprezentatív szövegeinek zártsága ugyanis lehetetlenné teszi az egyenrangúság elvén nyugvó párbeszédet. Ezeknek a szövegeknek szinte csak kortörténeti jelentésük van, s nekünk e rejtett jelentést kell megtalálnunk. Ahogy Gadamer is írja a történész értelmezési helyzetével kapcsolatban: "itt az interpretáció nem arra az értelemre vonatkozik, amelyre a szerző gondolt, hanem a rejtett, feltárandó értelemre".

5 Beállítódásunk tehát nem önkényes, hanem e megértési szituációhoz alkalmazkodó. A szövegek holt jellege lehetővé teszi, hogy szinte teljesen kireflektáljuk magunkat a megismerés folyamatából ill. a megértés belső mozgása helyett egy "eleve" eldöntött értékrenden alapuló külső nézőpontot válasszunk. E kívülállás ugyanakkor nem kizárólagos magatartás, inkább a kör világértelmezése lehetővé tette közeledés hangsúlyos mozzanata, hisz nincs olyan megértési szituáció, amelyben érintetlenek lehetnénk. Nem önkényes a megértetésünket, értékelésünket vezető perspektívánk sem, hanem a kor alternatív, a kör szemléletét is érintő világértelmezésből, s a kör világképével való összehasonlításból származik. Az említett rejtett jelentés feltárása azért is lehetséges esetünkben, mert a szövegek ellentmondásoktól terhesek, s egyébként sem önmagukban, hanem egymáshoz való viszonyukban, egységként értelmeződnek, tehát "rendelkeznek" a megközelítéshez, a velük való kapcsolatteremtéshez szükséges minimális nyitottsággal. A rejtett jelentés keresésének kiindulópontjául ezeket az ellentéteket kell választanunk, hisz az ellentmondó válaszok problémátlan együttléte a feltárandó jelentés leginkább érzékelhető jele. "Interpretálni ott kell - írja Gadamer - ahol nem bízunk abban, ami egy jelenségben közvetlenül megmutatkozik".

6 Esetünkben e szerzőik számára nem tudatosult ellentétek kelthetik fel bizalmatlanságunkat. Még egy gondolat a megértésünket vezető értékrendhez. Felmerülhet annak az igénye, hogy a kör megítélésekor más vidéki irodalmi társaságok működését, szemléletét is figyelembe vegyük. Véleményem szerint e szempont nem módosíthatja a Csokonai Kör megítélését, hisz elfogadása értékrelatívizmust jelentene esetünkben. Az ilyen összehasonlításnak akkor lehetne szerepe, ha például egyes irodalmi eszmék területi elterjedését és ennek okait vizsgálnánk. Esetünkben inkább csak a patrióta öntudatot erősíthetné, mintsem az igazságra törekvés igényét. Fontosnak érzem e bevezetőben annak rövid tisztázását is, mennyiben tekinthető a Csokonai Kör egységesnek. Lehetséges-e, hogy ne egy-egy tagja, hanem a kör egészének a szemléletéről beszéljünk? A fenti filozófiai-módszertani megfontolásokon túl empirikusan is 4. A módszertani, szemléleti megjegyzéseim mögött hermeneutikai megfontolások rejlenek. 5. Gadamer, H.-G.: Igazság és módszer. (Bp.,1984.) 236. 6. Gademer, H.-G: i.m. 237. 366