A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte

igazolható az egység. A mereven konzervatív Pap Károly s az Adyval együtt emlegetett Oláh Gábor; a megelégedettséget hirdető Szávay Gyula s a nyugtalan érdeklődésű Csobán Endre; a faji tulajdonságok folytonosságát, csak vérkeveredés általi megváltoztathatóságát kifejtő Mitrovics Gyula s az alkalmazkodás lehetőségét és ethoszát hivatásként valló zsidó Kardos Albert minden felfogásbeli különbségük ellenére is alapkérdésekben egyetértenek. Oláh Gábor írói arcképeiből éppúgy hiányzik az egyértelmű értékszempont mint a kiegyenlítő magatartást igénylő Pap Károly szemléletéből; Csobán Endre szellemtörténettől megérintett nyugtalansága mögött ugyanaz az értékrend munkál mint a frazeológiájában, kérdésfeltevéseiben is felismerhetően konzervatív Géresi vagy Pap Károly mozdulatlanságában. Az egység szempontjából fontos, hogy a Csokonai Kört nem lehet szemléletileg szakaszolni. Az 1933-as alapszabály-módosítás inkább csak még láthatóbbá tette az addigi tendenciákat. A kör fiatal tagjai hiába nevetik ki Körösi Kálmánt, mert irodalmiatlannak tekintette a szonettet,

7 az irodalom szerepéről, társadalmi függőségéről, autonómiájáról ugyanazt vallották. A kör legtehetségesebb írójánál, Oláh Gábornál a nyelv és a téma modernsége konzervatív szemlélettel párosul, művei szervetlenek. A kör meghatározó tagjainak ellentéte nem szemléleti, inkább személyi (pl. Pap Károly-Csobán Endre) s egy-egy kérdésre szűkülő. Szociológiai helyzetük, eszméik és problémáik, társadalmi és erkölcsi felelősségérzetük közössége alapján beszélhetünk a Csokonai Körről, mint egységről. Tagjai írásait is e szempontból vizsgáltuk át. Azokat a kollektív fogalmakat

8 kell megragadnunk, amelyek irodalomszemléletük társadalmi funkcióját is nyilvánvalóvá teszik. 2. (A Csokonai Kör rövid története, tevékenységi körük, költőik, íróik.)

9 A Csokonai Kör, Debrecen első irodalmi társasága 1890-ben a decentralizáció jegyében alakult meg. Bár már 1883-tól működött mint Felolvasó Kör. Élén két református akadémiai tanár s a Kollégium akkor már ünnepelt költője Szabolcska Mihály álltak. A kör célját az alapszabály negyedik pontja így határozza meg: "A kör célja szellemi központ létesítése Debrecen város művelt elemei részére, ápolni a magyar irodalmat, tudományt és művészetet, buzdítólag hatni a kiváló irodalmi termékeknek közlése és terjesztése által az írói tehetségre, elősegíteni azok műveinek megjelenését, előmozdítani a művelődést általában, de különösen fejleszteni a szép iránti érzéket, s közreműködni a város, annak közterei, utcái és környéke szépítésében. Végül Debrecen város halthatatlan nevű költőjére, annak úgy életrajzára, mint irodalmi működésére és műveire vonatkozó mindennemű adatok beszerzése, a homályban feledett körülmények felelevenítése, kiadatlan és ösmeretlen munkáinak kikutatása, kéziratainak s minden reá vonatkozó tárgyaknak, emlékeknek összegyűjtése által a Csokonai-kultusz művelése."

10 Ezt az alapszabályt 1933-ban módosították, melynek a legfontosabb mozzanata, hogy szűkebb értelemben vett irodalmi társaságként kívántak működni. E módosítás szemléleti változást nem jelentett. Felolvasó üléseiken, estjeiken a magyar és a világirodalom valamennyi jelesebb képviselőiről megemlékeztek (Shakespeare, D'Annunzió, Hauptmann, Pirandello, Proust, Byron stb., Tompa, Petőfi, Arany, Zrinyi, Madách stb.). Az ülések alaphangja a kultusz ünnepélyessége, főleg a magyar irodalmi hagyományok ébrentartásánál, de az egyes művészekről, irodalmi irányokról való információ adás is megemlítendő mozzanatuk. Megemlékeztek Ferencz József 25 éves uralkodásának jubileumáról s Jókai 50 éves írói jubileumáról. Többször felidézték a nemzeti eszme jeles képviselőinek alakját. Műveikkel és személyesen is szerepeltek az erdélyi írók. Többször is találkozhatni a Kisfaludy és a Petőfi Társaság tagjaival, de felolvashattak Ady és 7. Oláh Gábor-hagyaték. Debreceni Irodalmi Múzeum (DIM). 8. E. Durkheim: A társadalmi tények magyarázatához. (Bp.,1978) 9. E rövid összefoglalást a következő munkák alapján készítettem: Asztalos Dezső: Ötven év a Csokonai Kör történetéből (kézirat). DIM. K. X. 87. 1.9.5.3. Bakó Endre: Irodalmi élet a két világháború között. Debrecen története 4. 1919-1944. (Debrecen, 1986.) Bakó Endre: Hajdú-Bihar megye irodalmi kalauza. (Debrecen, 1984.) 10. A Csokonai Kör alapszaabályai. 1890. (Debrecen, 1890.) 367