A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Szabó Sándor Géza: Die Gründung des Csokonai-Kreisses und ihre Vorgeschichte

Lakner Lajos Irodalom és értelmiség a századfordulós és a két világháború közötti Debrecenben (A Csokonai Kör irodalomszemlélete) 1. (A vizsgálat lehetséges célja és feladata. A kör szemléleti egységként való értelmezésének elvi kérdései.) Vajon vezethet-e valamilyen eredményre a vidéki irodalmi társaságok irodalomszemléletének vizsgálata? Bukkanhatunk-e olyan tanulságokra, melyekért érdemes magunkat átfúrni az idő s a gyakran jogosan feledésbe merült írások, tanulmányok rétegein? E kérdések annál is inkább indokoltak, mert azt az irodalomfelfogást, melyet a Csokonai Kör is képvisel, már jól ismerhetjük reprezentatív képviselőinek írásaiból, Beöthy Zsolt tanulmányaiból és a Kisfaludy Társaság elnöki, titkári beszédeiből. Mi indokolhatja mégis vizsgálatunk szükségességét, jogosságát? Már az irodalom fogalmának következetes érvényesítése is igazolhatja választott témánk jogosságát, érvényességét. Hisz ha irodalmon nemcsak a reprezentatív művek sorát értjük, hanem intézményrendszert, valamint jelentős és jelentéktelen, értékes és értéktelen írások párbeszédét is, akkor a Csokonai Kör szemléletének vizsgálata mindenképp tanulságos lehet. Nem egyszerűen Debrecen irodalmi, szellemi életére láthatunk rá, hanem mintegy működésében láthatjuk az irodalmat: társadalmi jelentőségét és jelentésességét, a rétegzett literátor értelmiség önmeghatározásában betöltött szerepét s hozzákapcsolódva ideológiai funkcióját. Ráláthatunk tehát az adott irodalomfelfogás és világkép "mozgásának" társadalmi-emberi lehetőségeire

1 (elevenségére, megmerevedésére), hisz az alkalmazás folyamatában, életszerűségében igyekszik megragadni azt a vizsgálódó tekintet. Beöthy Zsolt, a Kisfaludy vagy a Petőfi Társaság hivatalosan képviselték az adott irodalomszemléletet. Megnyilatkozásaikban, írásaikban társadalmi, irodalmi polemikus helyzetük révén sokkal inkább kellett "hivatalszerűen" alkalmazkodniuk e hivatalossá emelt nézetrendszerhez, mint az e tekintetben jelentéktelenebb és szabadabb Csokonai Körnek. Jól mutatja ezt, hogy Ady nemcsak debreceni újságíróskodása idején 1899-ben, hanem 1908-ban és 1909-ben is szerepelhetett a kör felolvasó ülésén, az utóbbin néhány nyugatos társával együtt.

3 E megfontolásokból következően tehát nem elég a konzervatív irodalomszemlélet és világkép megnyilvánulásainak (pl. a nyugatosokhoz való viszony, Szabolcska istenítése, Herczeg Ferenc tiszteletbeli taggá választása, a hivatalos irodalomhoz való viszony stb.) és elemeinek (a hagyományok védelme a faji erényeket veszélyeztető modern élet ellenében; a nemzeti eszmények idealizálása; békés, családias légkörű, magyaros, vidéki színezetű irodalom kedvelése; erkölcsi normák, puritán családi erények hangoztatása; nemzeti egység, kibékítő megol1. A cím és alcím együttesen azt a benyomást keltheti, hogy Debrecen literátor értelmiségét azonosítom a kör tagjaival. Ez az azonosítás azonban nem túlzás. Egyrészt a város egyéb társaságaiban (Debreceni Arany János Társaság, Tiszántúli Szépmíves Céh) is fontos szerepet játszottak a kör tagjai, másrészt a másik jelentősebb hatású irodalmi társaság, az Ady Társaság csak 1927-ben alakult meg, s e két szerveződés között is voltak személyi átfedések. 2. A szöveg valamennyi kiemelése tőlem származik. 3. Kilián István: Ady Endre és a Csokonai Kör. Alföld, 1977. 11. 365