A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)
Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Fekete Csaba: Jánki Péter munkássága a Kollégiumi Könyvtárban
Matkó Hazugságinak meg torkolása. [RMK 1.1083.]' Nem a Kalocsa, nem is a Debreceni névnél, hanem üresen hagyott szerzői rovattal az Énél találjuk a következő ismert munkát (egyik példányában, mert a másik a Kalocsa névnél található); hibás évszámmal: Énekek Énekének Magyarázóttya. Debrecini 1633. [RMK I. 1435.] A diákkönyvtárosok vázolt gyakorlatából érthetőek az ilyenféle elemi elvetések. A skólabeli állapotok és a társadalmi helyzet lassú változásával váltak igényesebbé a későbbi könyvtárosok, és javult a leírás minősége. Sok lehúzás, utaló, javítgatás ennek jele, a későbbi könyvtárosok ellenőrzési munkája során. Ilyen hiányosságokkal és sajátosságokkal a kor minden kutatójának vesződnie kell. Ha azonban Maróthi precíz és bibliográfikiis alkotásának tekintenők a katalógust, mindezeket figyelmen kivül kellene hagynunk, és az évfordulókon szokásos dicsérő megállapítással pótolnunk a részletesebb vizsgálódást. Egy torzítás mibenléte Amint időben s térben távozik, Maróthi Györgynek is nőt tön nő tiszta fénye. 39 Könyvtárosként való eszményítése a millenium légkörében kezdődött. Emberileg megérthető az ilyen kutatástörténeti fogás és csúsztatás. Könnyebb tájékozódnunk a régi korokban egy-egy ünnepelt jellem teljesítményének summázása által. Gyér és jellegtelen adalékok és kortársak között olvasó is, író is szeretne biztonsággal eligazodni. A biztonságos tájékozódáshoz pedig kellenek a hangsúlyozott különbségek. A se-eleje-se-vége krónikázás adathalmaza jellegtelen. Megragadóbb tehát a jelképpé minősített személyiségek elemzése, akik mintegy megélednek a kutató számára, s úgy vélheti, náluk nélkül semmi sem lett. A klasszika-filológus Sinka Sándort méltán megihlette Maróthi pedagógiai jelentősége és úttörő szerepe. A hiányosan megmaradt levelezéshez nem sikerült elég adalékot és elenőrzött következtetést csatolnia, s több-kevesebb eszményítéssel pótolta a hiányokat, rávetítve az egyáltalán nem vizsgált területre, a könyvtárosságra, könyvtárrendezésre. Azt állítja Szűcs Istvánra hivatkozva, hogy „Maróthi leveléből látható, hogy Jánki készíthette ugyan a névtárt [=katalógust], de Maróthi közreműködése és utasítása szerint, ki akkor, ha nincs is megemlítve, vagy a Bibliotheca praefectusa volt, vagy a rendezésre külön megbízást kapott. A levél többi része megerősíti Jánki Péternek a könyvtári naplóban Maróthiról tett azon megjegyzését, hogy annak eszközlésére a városi elöljáróság számos könyvet hozatott a collégiumi könyvtárba. Itt ugyanis az Acta Eruditorum Lipsiensis megrendelését sürgeti... Bizonyos, hogy a levél 1738-ból való." 40 38 Bányász csákány rövid címmel ugyan (Kezdi) Vásárhelyi Matkó István munkáját idézik (RMK I. 1072). Itt azonban a megtámadott Három idvösséges kérdés (Sámbár János munkája, RMK I. 1056.) védelméről van szó, amint a teljesebb cím jelzi: A három idvösséges kérdés igassága ellen költ bányász csákány megtompitása, illetve Matkó megtorkolása. Ez a munka, mint sok társa ebben a korban, még három szerző ellen szólt. Czeglédi István Jáphetke és Redivivus Japhetke (RMK I. 1073) és Igazság istápja (RMK I. 1096), valamint (Szatmár)Némethi Mihály ismeretlen, Lelki próbakő című munkája (RMK I. 1094) egyaránt a cáfoltak között van, s több más is érintett. Mindez már a címlapon kiderül, s az is, hogy Illyefalvi István a szerző. Az ő neve azonban a leírásban szinte mindenütt elmarad, s rövidített cím, a Bányász csákány, sokhelyt nem elég annak eldöntésére, hogy Matkó munkáját, vagy Illyefalvi (többek között) ellene írt munkáját értsük. 39 A Kollégium bejáratánál 1933 óta látható Nagy Sándor János bronzplakettje Arany János arcmásával, rajta a Széchenyi emlékezete című óda 24. strófájának másfél sornyi idézetével, melyet aztán széles körben idéznek, gyakran a szerzőt nem ismerve. 40 A gymnasiumi oktatásügy története 1848-ig. In A Debreczeni Ev. Ref. Eőgymnasium értesítője az 1894-95. iskolai évről. (Debrecen, 1895.) 41-142. Maróthiról a könyvtárra vonatkozó feltételezés a 72. olapon olvasható. 325