A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Fekete Csaba: Jánki Péter munkássága a Kollégiumi Könyvtárban

A levél bizonyosan 1742 végéről keltezhető, amint ezt igazolta Tóth Béla,

41 mindazáltal ő is változatlanul Sinkával egyet állít. A könyvtárosi tevékenykedésre, s a vásárlás eszközlésére megmaradt az akadémiákon tanulók iratai között a Maróthi Györgynek szóló levél Domokos Márton főbírótól, aki a magisztrátus nevében rendelkezik a könyvek és szemléltetési eszközök vásárlásáról és hazahozataláról. Maróthi a tanács kezdeményezésének végrehajtója volt. Nem a tények, hanem a Sinka hangneme hatott Varga Zsigmondra, aki ráadásul ellenkező értelmet ad Szűcs István közlésének. Sinka téves következtetését még tódította. Szerinte már a katalogizálás „Maróthi utasítása, hatása és kezenyoma. Ezzel a Szűcs István sejtése bizonyossággá válik... A Maróthi agilis és nagyvonalú könytárpolitikájának lett az eredménye, hogy 1744-ben felállíttatott a Bibliothecae praefectusi, vagy könyvtárigazgatói hivatal és ennek létesítésével a coetus felügyeleti és kizárólagos intézkedési joga a könyvtári ügyekben megszűnt."

42 Szűcs István még valóságos dolgokat állít. „Még [az] 1738-dik évben is csak magáról az egy könyvtárnokról van emlékezet, ki ekkor Jánki Péter volt. Ez az egész könyvtárnak új névtárat az 1714-dik évinél jóval pontosabat, készítette. Ez időben még csak a fentérintett 1702dik évi rendelés [=utasítás] szolgált a könyvtárnokot kötelező törvény gyanánt. Ugyan c névtár végén Jánki Péter, midőn a könyvtárt gyarapító jóltevők nevét adományuk mellett feljegyezte, úgy nevezi meg prof. Maróthy Györgyöt, mint a ki mind maga több jeles könyvet ajándékozott a könyvtárnak, mind azt is eszközlötte, hogy a városi elöljáróság Belgiumból megrendelt számos könyveket hozatott a tanuló ifjúság számára a collegium könyvtárába. Magát azonban Maróthy Györgyöt a jelzett névtár sehol nem nevezi Bibliotheka Praefcctusnak." Domokos Márton levele magyarázza, hogyan volt eszköze a vásárlásnak Maróthi, hogyan kell az eszközlést értenünk. Varga Zsigmondnak is bőven jutott a pozitivista és liberális Zoványi Jenő támadásából a szellemtörténész Révész Imre ellen.

44 A képzelgésnek és a nem eléggé lelkiismeretes tudományosságnak az elítélésében Zoványi álláspontja szigorú és goromba, de egyáltalán nem jogosulatlan. Varga Zsigmondot illetően sem. Azzal azonban nem számolt, hogy sokszor nem nélkülözheti a későbbi kor a varázslók, szentek, vitézek eszményítését; s ha ilyeneket nem ta41 Könyv és Könyvtár X. 218. 42 Varga Zsigmond op. cit. 1945. 22. - Igen jellemző, hogy műve korábbi változatában (1934) még nem ragadtatja el így magát, hanem csak ennyit írt a katalógusokat sorolva: a harmadik a Jánki Péter szenior műve 1737/38-ból. A három közül csak ez utóbbi tekinthető bibliográfiai szempontok szerint készült könyvjegyzéknek". (A Debreceni Református Főiskola Nagykönyvtára írásban és képben. I. 8.). Itt csak annyi az elírás, hogy nem seniorként, hanem egy évvel korábban, könyvtárosként készítette a valóban katalógusnak tekinthető munkát. A Varga Zsigmond munkáit használók vaskos tévedései olyan apró túlírásokra alapulnak, mint pl. az, hogy a glóbusok rendelését is Maróthi hatásának és kezdeményezésének tekinti, valamint katalogizálási szempontból úgy ítéli meg, hogy ha megjelölné a kiadó nyomda nevét és a mű terjedelmét is, teljesen megfelelne a mai bibliográfiai követelményeknek" - ez a meglátása egyáltalán nem igazolható a részletesebb vizsgálódás által. Máig ismétlődő tévedés forrása például ez a megállapítása: „Des Cartes népszerűségét mutatja egyébként az is, hogy az 1703. évről szóló coetus-leltárban ott figurái arcképe a Cocceiusé mellett, sajnos azonban, ez a kép nem maradt fenn." (Ugyanott, 31.)- Két egyetemi emlékéremről lehet szó, az effigies nem festmény, helyesbítettem A Debreceni Református Kollégium története... 1988. 406. illetve 456-457, ahol a 70-72. jegyzetben idéztem az eredeti dokumentumokat. 43 Szűcs István op. cit. III. 929. 44 Varga Zsigmond valóban tudós könyvtáros volt, de egyáltalán nem könyvtártudós, akinek bibliográfiai és katalogizálási kérdésekben mérvadó lehetne az állásfoglalása és megállapítása. V. A Debreceni Református Kollégium története... 1988. 445-446. Annál figyelemre méltóbb, ha minden dokumentum hiányában egyetlen érvként a Varga Zsigmond megállapításai olvashatók alapvető könyvtártörténeti kérdések eldöntésére. Ezért kell felidéznünk, az illő tisztelet megadásával és körültekintő fenntartásokkal is az egykorú elmérgesedett szócsatát, amely aztán Zoványi mindmáig kiadatlan egyháztörténeti áttekintésében még summásabb lekicsinylésben részesül (,A katholicizmusba való lelki beolvadás kora. 1895-19145. Kisérlet a legújabb kor magyar protestáns egyháztörténetének megírására."). Kiadását az Egyetemi Könyvtár régóta tervezi. 326