A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művelődéstörténet, irodalomtörténet - Fekete Csaba: Jánki Péter munkássága a Kollégiumi Könyvtárban

Fekete Csaba Jánki Péter munkássága a Kollégiumi Könyvtárban Könyvtáros deákként katalogizált. Katalógusának vizsgálatából látható, milyen volt a debreceni könyvtáros deákok java munkája. Ő volt az utolsó tisztségviselő, akinek munkáját még nem felügyelő tanár irányította. Elszámolással tartozott a rábízott könyvtár megőrzését és kezelését tekintve a városi tanácsnak és a tanári karnak, közvetlen felettese a senior volt. Könyvtáros úgy lett, hogy a docta et eloquens pietas

1 jegyében működő iskolarendszer tanulva-tanító módszeréhez alkalmazkodva, mikor ismeretei gyarapodása és elvégzett tanulmányai után abba a korba jutott, huszonöt éves vagy még idősebb korba, megválasztották a diákszervezet helyettes vezetőjének. Néhány hónapig tartott ez a megbízatás, ritkán másfél-két évig.

2 A seniorság után pedig következett a legalább egy éves, némelykor három-öt éves tanulmányút. A könyvek kezelését tehát átmenetileg végezte, contraseriba et bibliothecarius minőségben, mikor már pubiicus praeceptorként és más diáktisztségekben bizonyította tudását és rátermettségét, és közismerten várományosa volt a tanulmányai külföldi kiegészítésének, (academic a per e^rinatio), s többnyire a diákság vezető tisztségének, a seniorságnak. Az iskolarendszer előnyei és hátrányai egyúttal azt is körülhatárolták, hogy általában mit várhattak az átmeneti könyvtárostól a diáktársak és a tanárok. A későbbi korok, még a szakirodalom sem kivétel ebben, nem mindig hajlandók ezeknek a korlátoknak a tisztázására és figyelembevételére. Különösen a szakmai, könyvtártudományi aprómunka hiányos e tekintetben, és ez jól szemlélhető abban, hogy a hiányos, dokumentálatlan kijelentésekre alapozott következtetések milyen torz értékelésre vezetnek. Jánki Péter, az utolsó önálló könyvtáros deák katalógusát egyszerűen Maróthi Györgynek tulajdonítják még napjainkban is. 1 Vö. Fináczy Frnő: A renaissancekori nevelés története Bp. 1919.218-239. A Melanchthon és Stwrm nevével jellemezhető iskolai rendszer hatása csak az Entwurf következtében átalakult gimnáziumi nevelésben halványult el. Ld. még Makkai László: Szenei Molnár Albert szellemi öröksége. = RF. 1974. 179-183. - A Debreceni Református Kollégium története. (Bp. 1988.) 2. A diáktisztségek debreceni sajátosságainak vizsgálata csak régebbi munkálatokra támaszkodhat. Békefi Rémig: A debreceni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei. (Bp.1899.) 62-67. Fináczy Ernő: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. 1.207-231. Nagy Sándor: A debreceni református kollégium. (Hajdúhadház, 1933.) 22-31. Uő A debreceni kollégium mint egységes intézmény az egyetem kiválásáig. Kerettörténet. (Debrecen, 1940.) 96-98. (A debreceni Kollégium története. [I. - Több nem jelent meg!]) Újabban a régiekre támaszkodik pl. Molnár Agnes: A debreceni főiskolára 1590-1610 között beiratkozott hallgatók további sorsa. = Quibus expedit universis Diákköri dolgozatok 1977-79. (Bp. 1980.) 201-227. (Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Középkori Magyar Történeti Tanszék Kiadványa. I.) A tisztségeket főleg a 206-207 lapon vizsgálja. Legutóbb összegezte a tisztségekre vonatkozó ismereteinket Bölcskei Gusztáv. A Debreceni Református Kollégium története. (Bp. 1988.) 16-23. 309