A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művészettörténet - Bényei Miklós: Reformkori viták a képzőművészet pártolásáról. Országgyűlési kísérletek Ferenczy István támogatására

a Mátyás-emlékmű tervét. Rosszul választották meg viszont az időpontot: a követek még nem kaptak instrukciót ez ügyben és így nem mertek saját felelősségükre dönteni; anyagi kérdések­ben egyébként is mindig visszafogottabbak, óvatosabbak voltak. A tanácskozáson, a követek magatartásán érződött a korábban lezajlott, szélsőségektől és személyeskedésektől sem mentes hírlapi vita hatása is; a vélemények Pozsonyban is megoszlottak. Mindazonáltal Szentkirályi Móric nem törődött bele egykönnyen a vereségbe: az 1844. ok­tóber 23-ai országos ülésen még egyszer próbálkozott. Ekkor három dologra hivatkozott. Elő­ször a németek példájára, akik minden nevezetes embernek oszlopot emelnek. Aztán felhozta, hogy a Mátyás-szobor felállítására alakult társaság már 30-40 000 Ft-ot fordított e célra, így kevesebbet vonna el az országház építésének költségeiből, mint egy freskókép, amelyet egy müncheni művész festene. Ráadásul "Mátyás király emléke mind morális, mind históriai tekin­tetben sokkal nagyobb ékessége lenne az ország házának, mint bármely más díszítmények." 78 A felszólalók közül egyedül Bezerédj István (Tolna megye) pártolta a "szívet emelő" javasla­tot. A többiek vagy nem említették, vagy - az egyetlen Balogh Kornél (Győr megye) - az or­szágházi ajánlat egészét ellenezték. Végül is "Maradjon!" felkiáltással az eredeti szöveget hagyták meg, azaz Pest megye indítványa megint és immár végleg megbukott. 79 Mivel a főrendek ellenállása miatt az országos közpénztár létesítése meghiúsult, az ország­ház építését is el kellett halasztani. Az 1844. november 11 -ei országos ülésen Szemere Berta­lan, Borsod megye követe arról beszélt, hogy a tervpályázat díját azért ítéljék oda. A főrendek a nádorra bíznák az intézkedést; ő azonban ezt csak úgy helyeselheti, ha szakértők döntenek. Azok iránt ugyanis nincs bizalma, "kik építészeti tekintetekben eddigelé alkalmaztattak, - nincs p.o. [példának okáért] Pollákban leginkább, ki sem a' Ludoviceából, sem a' múzeumból nem teremte olly épületet, mellyben az ország mint nemzeti emlékben büszkélkedhessek, mellyek jó és erős épületek ugyan, 's megbírják az ágyú erejét, de nem szépek, nem nagyszerűek, 's a' kinek nem adatott a' tehetség szépet állítani elő, az a' tehetséget semmi iparkodás által nem teendi sajátjává; mert az építész hasonló a' költőhöz, kiben szorgalom van, jó verseket fog ír­hatni, de szép költeményt a' puszta szorgalom soha sem teremthet." Egyébként is az országház nemzeti épület lenne, így országgyűlési választmány gondjai alatt kell felépülnie; küldjenek ki tehát egy ilyet. Szemere a bizottság feladatául szabná azt is, hogy vizsgálja meg a Mátyás-szo­bor kérdését. A tervpályázatot meghosszabbítaná egy évvel, s a választmány határozna a díjak felől is. Javaslatát a diéta elfogadta. 80 Szemere Bertalan idézett gondolatai igen jellemzőek; tükrözik a megváltozott ízlést: a klasszicista stílust a fiatal nemzedék már nem tekinti korsze­rűnek, magyarosnak, sőt szépnek sem. A Pest megyei indítvány kudarca Ferenczy István számára azt jelentette, hogy az anyagi tönk szélére jutott. Már csak abban reménykedhetett, hogy a királyhoz benyújtott kérelmére kedvező választ kap. 81 Mint említettük, ezt éppen akkor küldte át a Helytartótanács Pest me­gyéhez, amikor a diétái indítvánnyal foglalkoztak. A megye ezután késlekedett, csak Ferenczy István sürgetésére küldte el a jelentést, 1845 február közepén. József nádor azonban nemigen biztatta az őt többször is felkereső művészt. Kétszer Bécsbe is elment, de hiába. A magyar kancellária és a birodalmi kormány Ilabsburg-ellenességet vélt felfedezni a témaválasztásban, valamint Ferenczy képességeit is csak közepesnek minősítették, így az 1845. december 13-án kelt királyi leirat elutasította a kérést, azaz nem adott segélyt a szobrásznak. 82 78. 1843dik esztendei Pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésének naplója a' te­kintetes Karoknál és Rendeknél. 5. köt. (Pozsony, 1844.) 332. old. (A továbbiakban: Ogy Jkv 1843-44.) 79. Ogy Jkv 1843-44. 5. köt. 333. old. 80. Ogy Jkv 1843-44. 5. köt. 484-485. old. (az idézet: 484. old.) 81. Meiler S. im. 321. old. 82. Minderről Ferenczy I. im. 358-360., 364., 368-370., 376-377. old.; Meiler S. im. 329-333. old.; Bárt­fai Szabó L. im. 596. old. - Ferenczy erőfeszítéseiről, kudarcairól ír Cifka Péter is: im. 45-46. old. 277

Next

/
Oldalképek
Tartalom