A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Művészettörténet - Bényei Miklós: Reformkori viták a képzőművészet pártolásáról. Országgyűlési kísérletek Ferenczy István támogatására

ban gyűjtést indítottak, de kevés ajánlat érkezett.

11 Ekkoriban egyetlen igazi kudarca volt: a Ludovika Katonai Akadémia kápolnájának szárnyasoltárára meghirdetett pályázatot nem ő nyerte.

12 Az évtized második felében azonban Ferenczy István körül meghűlt a levegő. Ez minden bizonnyal a közgondolkodás, a politikai viszonyok változásával, a liberális reformpolitika kibontakozásával függött össze. Még inkább a művészeti ízlésváltással: az építészetben még tartotta magát a klasszicizmus, de a festészetben, szobrászatban már tért hódítottak az oldottabb formák, a romantika, a biedermeier stb. Ferenczy művészi fejlődése is megtorpant, görög-római formanyelve egyre idegenebbé vált; a módosuló nemesi ízlés egyre kevésbé tudta műveit a nemzeti szellem kifejeződésének tekinteni.

13 1837-39-ben szinte alig kapott komoly megbízást, úgyszólván munka nélkül állt.

14 Szűkebb témánk szempontjából azonban figyelemre méltó tény, hogy 1838-ban, amikor az árvíz miatt a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit a Ludovika üresen lévő épületébe szállították át, József nádor és a múzeumi építkezést vezető Pollack Mihály őt kérték fel a kőemlékek leszerelésére és felállítására. Zádor Anna feltételezi, hogy Pollack - aki korábban is szerette volna Ferenczyt foglalkoztatni - arra számított: a szobrászt a múzeumi palota építésénél munkához tudja majd juttatni.

1 Az országgyűlés tagjai is megismerkedtek a másik elgondolással, Kölcsey Ferenc emlékszobrának tervével. Erre ugyanis a Kölcsey-emléktársaság 1839 nyarán gyűjtést indított, amit Pozsonyban Botka Imre szatmári követ szervezett.

16 A társaság 1839. december 18-án kötött szerződést Ferenczyvcl s a szobor 1846-ra készült el.

17 A múzeumi tisztség gondolata A művész barátai, illetve a művészetek barátai mindenképpen meg akarták menteni Ferenczy Istvánt a magyar művelődés számára. 1839 októberében Pesten - a vármegye kebelében, Fáy András és Pólya József kezdeményezésére, az alispán vezetésével - egy társaság alakult a szobrász munkával való ellátására. Itt vetődött fel, hogy az országgyűléstől is támogatást kérjenek. Elképzelésük szerint Pest megye felszólítja a többi vármegyét, hogy adják utasításba követeiknek: miként Horvát Istvánnak évi 2000 pft-ot ajánlott az ország, Ferenczy Istvánnak is hasonlót rendeljenek, nevezetesen a múzeumi régiségek osztályának őrévé tegyék meg. Azaz nem segélyt, hanem fizetést akartak.

18 Pest megye 1839. november 13-ai közgyű1 1. A szobrász életéről, művészetéről az 1830-as évekkel bezárólag ld. Cifka Péter: Ferenczy István. (Bp. 1969.) 5-38. old. Az elmondottakról: Meiler S. im. 210., 216-218., 234-238. old.; Ferenczy I. im. 276. old.;Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások. 4. köt. (Bp. 1959.) 117-118. old. - Ferenczy törekvéseiről, fogadtatásáról: Zádor Anna: A magyar művészet a XIX. század első felében. = A magyarországi művészet története. (Bp. 1970.) 351. old. 12. Zádor Anna: Pollack Mihály. (Bp. 1960.) 288., 292. old. 1 3. Vö. Zádor Anna: A magyar művészet a XIX. század első felében. = A magyarországi művészet története. (Bp. 1970.) 351. old.; Cifka P. im. 39. old. 14. Meiler S. im. 230. old. 15. Zádor Anna: Pollack Mihály. (Bp. 1960.) 390. old. Az egyszeri megbízásból nem következett az, amit Éber László állított (A múzeumi képtár múltja és jelene. = A Magyar Nemzeti Múzeum múltja és jelene. (Bp. 1902.) 181. old.), hogy Ferenczy mintegy a Múzeum szobrászati szakértőjének számított; ez enyhén szólva túlzás. 16. Pap Endre levele Erdélyi Jánosnak, Pozsony, 1839. jún. 25. = Erdélyi János levelezése I. (Bp. 1960.) 61. old. 17. Egyelőre nem állították fel sehol, hanem a Nemzeti Múzeum raktárába került. Meiler S. im. 258., 260., 262. old. 18. Ferenczy István 1839. nov. 1 -jei levele öccsének, F. Józsefnek. = Ferenczy í. im. 307. old. Már korábban idézte Meiler S. im. 256. old. Ld. még: uo. 250. old. 267