A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Történelem - Kahler Frigyes. Tizenkét újkori pénzlelet Debrecenből

A mai Bethlen utcában elásott pénz gazdája azonban - minden bizonnyal nem tért vissza város népével - s a jól elrejtett pénz örököse a kései utókor lett. 9. A Piac utcai lelet - a legértékesebb a tizenkettőből - 7-8 vágómarha, vagy 190 q búza ára. A pénzek összetételében a magyar pénzek előkelő (48,74 %) helyen állnak, s az ausztriai véretekkel együtt 93 %-ot alkotnak. Ezek az arányok tehát a belföldi pénzforgalomhoz (és kereskedelemhez) való kötődésre utalnak. A lelet két csomópontja közül az első (1658-1668) amelyben az 1664-es csúcsot is találjuk, egybeesik a sestakerti és Bethlen utcai leletek hasonló csomópontjával. A második csomópont (1674-1698), - csúcséve 1695 - . Mindkét csomópont történetileg a IV. korszag pénzforgalmából ered, mintegy bizonyítva, hogy a hadak járása közepette is parancsoló volt az élet alapvető mindennapi szükségleteinek kielégítése. A lelet pénznemek szerinti csoportosítása (többség CV. krajcár 89 %, valamint ennél kisebb értékű ezüstpénzt) a mellett szól, hogy ez egykori tulajdonos nem nagy értékű árúkat állított elő, hanem napi közszükségleti cikkekkel látta el a helyi lakosságot. A lelet záródása az V. korszakra esik, s az 1706-os záróév épp olyan biztosan utal az elrejtés körülményeire, mint a Bethlen utcai 1705ös év. Míg ez utóbbi a város "első futásához", addig a Piac utcai lelet elrejtése a második vagy harmadik "futáshoz" kötődik.

33 1706. augusztus 2-án Robutin csapataival elindult Erdélyből, majd - Pocsaj-Dcrecske útvonalon Debrecent elkerülve Szaknóra megy, ahol a várat beveszi. Eredménytelenül kíséreli meg Egert és Miskolcot hatalmába keríteni, majd Kassa alatt vesztegel. Október 20-án aztán a Hegyalján át elindul Polgár-Böszörmény felé és 8 nap után Debrecenbe ér. A város népe július utolsó napjaiban elindul Tokaj felé a Bodrogközbe, azonban augusztus végére visszatér. Október 20-án - a Rabutin elindulásának hírére a lakosság egy nap alatt kiüríti a várost és Majtény felé a Krszna mellé menekül. Debrecen egy hónapig állt üresen, s ez alatt a kuruc katonák, a hajdúvárosi nép és a bevonuló császáriak egyaránt fosztogattak. Rolutin 1707 január 2-án Pest felé elvonult. Diószegi Sámuel főbíró január 9-én elsőnek merészkedik vissza a teljesen kifosztott városba. A hazaköltözők között nem volt ott a város szivében - a Pica utcán - lakó polgár, hogy elővegye és tovább gyarapítsa addigi munkája gyümölcsét. 10. A Batthyány utcán előkerült - cserépedényben gondosan berakott - 6-7 marhát vagy 170 q búzát érő - lelet is egyike a több generációs majd egy évszázadot átfogó pénzleleteknek. Ehhez képest átfogja a III.IV. és V. történelmi korszakot. A pénzek között többségben vannak a Habsburgok Dunamenti monarchiájának veretei (64,7 %). A magyar pénzek aránya viszonyla magas (42,5 %). A lelet kisebbik - de azért igen jelentős hányada nagyjából egyenlő arányban a lengyel veretekből és a német fejedelemségek pénzeiből adódik. A leletben 36 % arányban képviselt 2)3; 1/2 és 1/4 tallérok arról árulkodnak, hogy a tulajdonos a belföldi árúforgalmon túl nem csekély mértékben érdekelt volt a külhoni piacokon is, sőt ez utóbbin jelentősebb hasznot realizált. A lelet első - igaz kisebb csomópontja - itt is Bethlen Gábor időszakához kapcsolódik, majd hosszabb idő 34 év elteltével. A másik - meghatározó - csomópont 1661-ben kezdődik, s így egybe esik a fentebb tárgyalt három lelet má33. DT.1.130. 162