A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1991 (Debrecen, 1993)

Történelem - Kahler Frigyes. Tizenkét újkori pénzlelet Debrecenből

A lelet 1621-27 közötti csompópontja - e 8 évből származik a pénzek 84,71 %-a - lényegében Bethlen Gábor időszakához kapcsolódik, aki nyugalmat biztosított Debrecen iparűző és kereskedő polgárainak

27 nemcsak a maga, hanem a török csapatok részéről is.

28 A lelet tanúsága szerint az egykori tulajdonosnak is ez az időszak hozott anyagi sikert, e felhalmozás lehetőségét. A lelet elrejtésének közvetlen okáért nem tudunk következtetni. Idős tulajdonosa - talán egy hosszabb útja előtt, amelyről nem tért vissza - rejtette el megtakarított pénzét háza kertjében. 3. Az Egyház téri lelet - értéke közel áll a Kádár dűlői, Katolikus temetői és Dobozi temetői lelethez. A Bethlen utáni időben nyit és záróéve (1662) a III. korszakhoz kötődik. Ez az időszak - a II. Rákóczi György vezette szerencsétlen hadjárat, majd a fejedelem lemondása (1657) és erőszakos hatalomátvétele (1658) után a török bosszú hadjárata következik a hadak ideje. A város a vesztes Rákóczit támogatja Barcsai Ákossal szemben. Szejdi pasa - aki korábban Temesvárra rendelte és felelősségre vonta Vígkedvű Mihály főbírót - hitlevelet ad át 1660-ban a város bántatlanságáról Dobozi Istvánnak, az új főbírónak, s Debrecenben nem is szenvedett kárt a hadjáratban.

29 Czejdi pasa azonban elpusztította a hajdú városokat ("Szejdi-járás"). Várad eleste után - a debreceni török adóztatok száma eggyel gyarapodott, 1672-ig, amikoris IV. Mohamedtől sikerült fermánt kieszközölni a váradi beglerbég ellen. Az Egyház téren talált - 11 q búzát érő - lelet elrejtése e nyugtalan időszakban történt. 4. A Pallagon 1973-ban megtalált agyagkorsóban elrejtett lelet, értékét tekintve a harmadik - a Piac utcai és Batthyány utcai előzi meg - 163 q búzát, 5-7 vágómarhát érő pénzösszeg ugyanúgy több évtizedes tezaurálás eredménye, mint a Vendég utcában talált leleté. A közel 80 évet átfogó időszak azt valószínűsíti, hogy több generáció munkájának eredményeként gyűlt össze. Időbeli csomópontjait vizsgálva itt is Bethlen Gábor időszaka képezi az első (talán az eredeti tulajdonos ekkor kezdi munkálkodását) csomópontot, s cfcmásik (1663-as) már a következő generáció munkájának eredménye. Ez a III. korszak béli lelet is - lengyel (58,2 %) túlsúlyt mutat, s éppúgy az északi utón folytatott kereskedelemből keletkezett, mint a Venedég utcai. 5. A Nagyerdőben elásott - 30 q búzát, vagy 1 jó vágómarhát érő - 1660-1694-ig terjedő pénzek a IV. korszakhoz kötődnek. Várad eleste, a portyázó török hadak Thököly, Spankau, Strassoldo pusztításai és sarcolásai közepette is élnek a kereskedelmi utak, mintegy bizonyítva: hogy kereskedni kell - élni nem. A lelet összetétele arra utal, hogy egykori tulajdonosa elsősorban nyugat felé volt érdekelt. Erre utal a többségében (55,17 %) a német fejedelemségekből származó - zömmel - 2)3 tallér, azokból az évekből, amikor kuruc mezei hadakat kvártélyoznak Debrecenbe (1678-79 telén), Strassoldo sarcát nyögi a város és Thököly deresre húzatja Balyk András főbírót.

30 1684-89-i terjedő éveket egyetlen pénzdarab sem képviseli. Ezek az évek Debrecent nagy tehertétel elé állítják.

31 27. "Debrecen városunk polgárai hűségökbeni azon nagy álhatatlanságukért, melyet ők a mi boldog országiásunk egész idején tanúsítottak" (1625.IX.22. adomány levél) DT. 1.331. 28. IV.Murád 1627 évi rendelete az egri beglerbégnek Debrecen város lakói védelméről. DT.l .332. 29. DT.l.326. 30. DT1.340. 31. DT.l.342. 160