A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Muzeológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1989. és 1990. évi munkájáról

ajándékaként elsősorban a ma élő alkotók munkái (Égerházi Imre, Sipos Zsófia, Kathy Margit, László Ákos, Kapcsa János stb.), minisztériumi vásárlásként kapták meg Miskolczi László festményét, Kecskés Ágnes gobelinjét. Körössényi Tamás érmeit, saját ajándékozás volt Kádár József, Égerházi Imre és Borbereki Kovács Zoltán néhány munkája, folyamatban van Izsó Miklós Csokonai-szobra másolása. Az adattár helyi művészekre vonatkozó adatokkal, diafelvételekkel, fotókkal, videofilmmel (Kurucz D. István kiállítása), megyei köztéri szobrokra vonatkozó gyűjtéssel és fotótörténeti dokumentumokkal gyarapodott. A tárgyfotózás, reprodukciókészítés, kiállításhoz, kölcsönzésekhez kapcsolódott (közel 1000 db), Horváth Péter 34 festményt restaurált elsősorban kiállítások számára (Hrabéczy Ernő, Senyéi Oláh, Kurucz D. István stb. munkái). A Déri Frigyes-gyűjtemény és iparművészeti osztály 19 tételes (52 db) gyarapodásában kiemelkedő a XIX. sz. harmadik harmadában készült bútoregyüttes (asztalok, székek, íróasztal, szekrény), néhány ún. úri üveg. A revízió és tárgyfotózás (600 db) munkálata a megrendezésre került kiállítások anyagára koncentrálódott. Külső szakemberek bevonásával is jelentős restaurálás ugyancsak a kiállításba került tárgyakat érintette (bútorok, fegyverek, kovácsoltvas tárgyak, szőnyegek), közel 300 db tárgy tisztítása, 216 db konzerválása, 30 db restaurálása. Új polcrendszer beépítésével sikerült a zsúfoltságot csökkenteni, az Ispotály utcai raktár teljes rendezése a következő évre áthúzódik. Az irodalmi osztály ajándékként kapta meg Madai Gyula hagyatékát (kéziratok, könyvek, nyomtatványok, személyi dokumentumok), a kézirattár szakleltárába került és kartonálva van 12 000 leltári egység, azaz több mint 15 ezer fólió kézirat, valamint 3800 fólionyi levelezés (hagyatéki anyagok). Szerény mértékű gyarapodás volt az illusztrációk (12 egység) és a Sarlógyűjtemény körében (50 tétel). További 405 könyv, 253 folyóirat és kb. 400 aprónyomtatvány is került a gyűjteményhez. Az osztály jelentős előrelépést tett nyüvántartási hátralékok felszámolásában. A KMI restaurátorai közel 100 dokumentumot hoztak rendbe, nagy mennyiségű fotóanyag készült a kiállításokhoz és kiadványokhoz (420 db). A természettudományi osztály herbáriuma kiegészítő gyűjtésekkel 50, zoológiai gyűjteménye 50, ásványgyűjteménye 12 értékes darabbal gyarapodott. Újabb diafelvételek készültek a Hajdúság faunájáról és flórájáról. A témagyűjtés az ásványtani, a Hajdúhát bogártani és a megye lágy szárú növényeiről meglévő anyagot gazdagította. Befejeződött a Soó Rezső-diagyűjtemény teljes rendezése. A Hajdúsági Múzeum megkezdte a múzeumi anyag visszaköltöztetését a Hajdúkerületi Székházba. Ennek eredményeként az irodák, a könyvtár és a képzőművészeti gyűjtemény a végleges helyére került. A gyűjteményfejlesztés az említett feladat miatt minimális volt (néprajz 25 db, képzőművészet 1 db, adattár 29 tétel). Nagy hangsúlyt fordítottak a lecserélésre kerülő régi jelképek begyűjtésére, a helyi események dokumentálására. A restauráló laboratórium az új állandó kiállítás anyaga előkészítésén, a raktárba visszakerülő tárgyak rendbetételén dolgozott. A Bihari Múzeum gyűjteményébe jelentős anyag került a népi írókra vonatkozóan: irodalmi kéziratok 30 db, tárgyi és dokumentumanyagok 60 db (portrék, újságcikkek stb.); a képzőművészeti gyűjteménybe (108 db) alkalmi grafikák, rézkarcok, ex librisek; a néprajzi gyűjteménybe (68 db) használati eszközök, bútorok, viselet. Az általános történeti gyűjteményt és az adattárat (300 db) orvostörténeti, fotótörténeti adatok és jelenkori események dokumentumai, pályamunkák gyarapították. Jelentős előrelépés történt a gyűjteményi anyag rendezésében (kórháztörténeti, általános történeti dokumentumok leltározása), az 1989-ben felújított épületszárny raktározási rendje kialakításában. A Bocskai István Múzeum gyarapodásából (650 db) kiemelkedő a Hajdúság jellegzetes fejfatípusai, síremlékei. A gyűjtemény tovább gazdagodott orvostörténeti, iskolatörténeti, a tűzoltóságra és a cserkészmozgalomra vonatkozó tárgyi és dokumentumanyagokkal, helyi képzőművészek linómetszeteivel, ex libriseivel. Az adattárba kerültek a politikai pártok történetét reprezentáló dokumentumok (1941. évi választási jegyzőkönyv) és nagyméretű város565