A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Muzeológia - Gazda László: Jelentés a Déri Múzeum és a megyei múzeumi szervezet 1989. és 1990. évi munkájáról

történeti fotók (50 db). A tárgyi leltározás folyamatos, a kartonlemaradásból a betervezettnél kevesebbet sikerült pótolni (150 db). A restaurátorlaboratórium a temetőművészeti kiállítás tárgyait restaurálta. A Karács Ferenc Múzeum jelentős népi bútoregyüttessel, gazdálkodási eszközökkel, helytörténeti fotóanyaggal (2500 db) gyarapodott, az adattárba iskola- és politikatörténeti do­kumentumok kerültek (100 tétel). Az év során befejeződött a folyóirattár és a könyvtár rende­zése, revíziója, végéhez közeledik a fotótár és a Szűcs Sándor-hagyaték teljes rendbetétele, fo­lyik az adattár rendezése és a kartonhiányok pótlása. A tárgyi anyag raktári rendezését csak a raktárbővítés teszi lehetővé. Ez utóbbihoz elkészült a terv, a múzeum a városi tanácstól megka­pott egy bontásra ítélt épületet, a raktárépítés elősegítésére alapítványt szerveztek. Helytörténeti múzeum, Balmazújváros: történeti gyűjteményébe értékes kortörténeti do­kumentumok kerültek (közmunka-igazolvány az I. világháború idejéről, élelmiszerjegyek, 1945-1950 közötti jóvátételi munkával kapcsolatos iratok, naplók, régi városképek, választási dokumentumok, kitüntetések, régi intézményi címerek stb.). Jelentős egy parasztszekér és egy közel 100 darabos grafikai anyag. Az adattárba helytörténeti pályamunkák kerültek. A gyűjte­ményi anyag kartonált, a fotóleltár és a mutatókarton lemaradásait nem sikerült pótolni, folyik a helytörténeti gyűjtemény revíziója. Széles körű társadalmi összefogással (kisiparosok, üze­mek segítségével) a múzeum udvarán elkészült a raktár alapja és lábazata. Tudományos feldolgozás Publikációink a betervezettnél kisebb számban jelentek meg. Ennek a szűkös anyagi lehe­tőségek mellett nyomdai késedelem volt az okozója. Megjelent az álmosdi új állandó kiállítás vezetője (Keresztesné dr. Várhelyi Ilona), előkészületben van a Nagykereki Bocskai-várkas­tély kiállítási vezetője (dr. Módy György, P. Szalay Emőke dr.). A Déri Múzeum 1988-as év­könyve 1991 januárjában, a Hajdúsági Múzeum és a Bihari Múzeum következő évkönyvei pe­dig 1991, ill. 1992 első felében jelennek meg. A Közlemények 49. számaként megjelent a Ko­czogh Ákos: „Debrecen vonzásában", az Újvárosi Dolgozatok 4. számaként a „Deportáltak" című feldolgozás, nyomdában van a Közlemények 50. száma, a Déri Múzeum fennállásának 60 éves évfordulójára rendezett konferencia anyaga. Öt időszaki kiállításhoz készült katalógus részben nyomdai előállítással (Etelközből a Kárpát-medencébe; Délibábok hazája I.; Kurucz D. István), részben saját sokszorosítógépünk felhasználásával. Saját kiadványainkon túl munkatársaink több országos és helyi jellegű kiadvány számára készítettek önálló munkákat (Hajdú-Bihar megye címereiről, KLTE Néprajzi Tanszéke és Könyvtára közleményszámai, TKM-füzetek) és tudományos feldolgozásokat (Nyíracsád­monográfia, évfordulós emlékkönyvek, évkönyvek). Rendszeresen bekapcsolódtunk tudo­mányos konferenciák, vándorgyűlések, akadémiai bizottságok munkáiba (nemzetközi törté­nészkonferencia). Szervezői és előadói voltunk több országos és regionális konferenciának, év­fordulós megemlékezésnek, emlékülésnek (nemzetközi finnugor konferencia régészeti szek­ciója, Északkelet-magyarországi régészeti konferencia, Kölcsey-évfordulós emlékülés, Petőfi­emlékhelyek országos találkozója, Emlékművek Magyarországon, „A fénykép mint mű­tárgy", a Déri Múzeum 60 éve, Orbán Balázs-évforduló). A régészeti osztályon M. Nepper Ibolya forgatókönyvet és tanulmányt készített az „Etel­közből a Kárpát-medencébe" című kiállításhoz és katalógusához (Révész Lászlóval). Társszer­zőkkel folytatja a Hortobágy-Poroshát feldolgozását, adatgyűjtést végzett a Honfoglaló Cor­pus számára, megjelent a Nemzetközi Finnugor Kongresszuson elhangzott „IX-X. századi ma­gyar női viselet" című előadása. Sz. MáthéMárta folytatta az anyaggyűjtést az őskori bronzlele­tek témakörben, tanulmányt írt Rómer Flóris emlékezete címmel és a Tiszavidéki teli kiállítás katalógusához. Hajdú Zsigmondmegírta a forgatókönyvet a Hajdúsági Múzeum új állandó ki­állítása régészeti részéhez, tanulmányt írt a régészet „mai állapotáról", anyaggyűjtést végzett a rézcsákányok nevezéktanához. 566

Next

/
Oldalképek
Tartalom