A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken
lőtt fel ismét az országgyűlés, hogy a Tudós Társaságról - megsegélyezéséről vagy az ellenőrzéséről, irányításáról - bármit határoztak volna. Az országos segély eszméje egyre inkább meggyökeresedett, a szaporodó akadémiai reformtervek is mind gyakrabban számoltak vele, ebben látták a feszítő anyagi problémák megoldásának módját. A fiatal Vállas Antal az 1844-ben közzétett - még az országgyűlés idején készített -, korszerű, a polgárosodás követelményeit szem előtt tartó, átfogó programjában a kormánytól való függetlenség feltételeként említette az országos támogatást. 239 Eötvös József báró a Tudós Társaság történeti osztályának ülésén, 1846. február 3-án a magyar történeti kútfők kritikai kiadásának finanszírozására kívánt segélyt kérni az összeülő diétától. 240 1848 elején jelent meg Tóth Lőrinc röpirata, amelyet az országgyűlés tagjainak ajánlott. Ebben a Tudós Társaság alapszabályainak módosítását (a vallás és a politika bevételét, a cenzúra eltörlését stb.) sürgette, a „nyomorúan 's egy nemzet méltóságához illetlen állapotban" tengő intézet pénzalapjának biztosítását pedig az országgyűlés határozott intézkedésétől - a kalendárium- és a tankönyvkiadás privilégiumának megadásától -, a nemzeti rokonszenvtől várta. A szerinte félig országos, félig privát intézményt a diéta vegye ellenőrzése alá. 241 1848. február 28-án az Akadémia ún. összes ülése állapította meg, hogy minden „korszerű és hasznos tudományos vállalat a költség nem létének szikláján törik meg". Ezért a jelenlevők kérték az igazgatótanácsot, nyújtson be folyamodványt az országgyűléshez, „hogy azon esetre, ha a' közteherviselés elve életbe lépvén országos pénztár alakulna, abból ezen országosnak nevezett, de még országos segedelmet nem nyert, csupán magányosok nagylelkű adakozásai által fenntartott intézetet ollyképpen megalapítani méltóztassanak, hogy magasztos czéljainak kellőkép megfelelhessen". 242 Hogy a folyamodvány elkészült-e, nem ismeretes. Az utolsó, 1847-48-as rendi országgyűlésen a Magyar Tudós Társaság ügye már nem került szóba. Nem ismertették az igazgatótanács tudósítását sem, amely az előző nyolc év munkájáról adott számot. 243 Még ülésezett a diéta, amikor a polgári forradalom győzelmének hírére az Akadémián is felgyorsultak az események. A modernizálást és a demokratikus átalakulást célzó mozgalom képviselőinek nyomására a Magyar Tudós Társaság 1848. március 20-án rendkívüli ülést tartott. Elhatározták, hogy átdolgozzák az alapszabályokat; néhány ponton máris módosították a zárt működési rendet. Aznap kelt leveleiken új aláírást használtak: Magyar Nemzeti Academia. A névváltoztatással is jelezni akarták a gyökeres átalakítás szándékát. Kijelentették ekkor azt is: az Akadémia „országos pártfogásban részesülni kíván", azaz országos intézmény rangjára kell emelkednie. A kiküldött választmány ennek szellemében járt el és a nyárra elkészült tervezetében („Irányelvek") évi 40000 pft állami, költségvetési támogatást kért. 244 A fegyveres harcok kirobbanása azonban hosszú időre elodázta a kérdés megvitatását és megoldását. 239. R. Várkonyi - III. 47-48.; Szentgyörgyi M. i. m. 13., 21-24., 28. - Vállas Antal tervezete: A Tudós Társaságok körül különös tekintettel a Magyar Tudós Társaság reformkérdéseire (Pest, 1844). 240. Szentgyörgyi M. i. m. 28. 241. Tóth Lőrinc: Eszmék a' magyar tudományosság, academia, 's iskola-ügy körül (Pozsony, 1848) 13-14., 20-40. (az idézet: 14.). 242. R. Várkonyi - III. 49. A második részletet Szentgyörgyi Mária is idézi: i. m. 29. 243. R. Várkonyi - III. 48. 244. jR. Várkonyi Ágnes.A forradalom vívmánya: a Magyar Nemzeti Akadémia. = AMagyar Tudományos Akadémia másfél évszázada. (Bp., 1975) 49-51. L. még: Szentgyörgyi M. i. m. 29-32. 482
