A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken
dományos akadémiaként funkcionált. 231 A reformkor fordulatot jelző szakaszán az intézmény korszerűsítését a kulturális és politikai szempontok egyaránt sürgették. Az anyagi bázis erősítésének égető szükségességéről is mind többen írtak, beszéltek. Például Szemere Bertalan, aki az 1843-as országgyűlés legközvetlenebb teendői között emlegette az Akadémia tőkéjének kiegészítését, hogy illendően fizethessék a rendes tagokat. Az iménti adattal megegyezően, 1 millió pft megajánlását szorgalmazta. 232 Az országgyűlés kényes helyzetben volt. Zsoldos Ignác (Veszprém megye) az 1843. június 6-i kerületi ülésen meg is mondta, miért: „Az Academia a' nemzet sajátja nem lévén, mivelhogy hozzá semmivel sejárult, azzal nem rendelkezhetik.. ." 233 Voltak, akik nem törődtek ebbe bele, és megkísérelték feloldani az ellenmondást. Borsod megye újból, immár harmadik alkalommal követelte, hogy a diéta elé terjesztendő akadémiai jelentés „ne csak pusztán tudomásul vétessék, hanem azon nemzeti fejledezo szép intézet virágoztatása, s közhasznú voltának gyarapítása módjáról is hathatós és czélszerű rendelkezések tétessenek". 234 Kissé hományos, burkolt formában ugyan, de ez a pár sor magában foglalta a pénzügyi támogatás ígéretét is. Érdemi lépés mégsem történt, még a javaslat megvitatására sem szakítottak időt. A sérelmi küldöttség most is úgy vélekedett, hogy elég, ha az 1836. április 12-i rezolúció és az 1836. április 30-i felirat (amire egyébként még mindig nem kaptak választ) nyomán törvénybe iktatj ák a Tudós Társaság beszámolási kötelezettségét; a két tábla pedig az akadémiai tudósítás tárgyalására halasztotta a témát. Hasonló sorsra jutott a Komárom megyei indítvány is, mely szerint ,,a' saját épülettel nem bíró magyar tudós társaságnak, a' magyar nemzeti múzeum épületében hely adassék". 235 A komáromiak az Akadémia ugyancsak kezdettől meglévő elhelyezési gondját akarták enyhíteni, és erre megvolt a jogi alap, hisz a múzeumról a diéta is rendelkezhetett. Miután a múzeumi palota felépült, Teleki József gróf megpróbálkozott a helyiségigényléssel. József nádor, a Nemzeti Múzeum protektora pártolta a kérést, de a két intézmény vezetői a részletekben nem tudtak megegyezni, így végül is a beköltözés elmaradt. 236 A Magyar Tudós Társaság igazgató tanácsa 1844-ben is elküldte jelentését az országgyűlésnek; azt a július 23-i kerületi ülésen be is mutatták 237 , de az országgyűlési irományok közé nem vették fel és nem is tanácskoztak róla. A következő diétára halasztották az 1839 óta tett ajánlatok becikkelyezéséről szerkesztett törvényjavaslatot is, amelyet egyébként mind az alsó-, mind a felsőtábla jóváhagyott, de már az utolsó napon, 1844. november 11-én. 238 Anélkül osz231. Minderről: R. Várkonyi - II. 37-41.; R. Várkonyi - III. 41-48.; Szentgyörgyi M. i. m. 28. A Magyar Tudós Társaság anyagi eszközeiről 1. még: Treibitsch Ignác: Pénztári kimutatás 1831-1881. = Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből (Bp., 1881) 1. mell. - A Tudós Társaság 1845-ben vette át a Marczibányi-alapítványt, ezt viszont csak meghatározott célú jutalmakra lehetett fordítani; vö. Kollányi F. i. m. 83-87.; 94-96. A díj 1828 utáni történetéről: uo. 65-67., 70., 78. 232. Szemere Bertalan: Nemzetiségünk és szlávság. = Országgyűlési almanach (Pest, 1843) 55. 233. Záborszky Alajos: Országgyűlési Tudósítások. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Quart. Hung. 1425. 208. 234. 1843-ik esztendei Pünkösd hava 14-ik napjára rendeltetett Magyarországi Közgyűlésnek írásai. 2. köt. (Posony, 1843) 382. (a továbbiakban: Ogy írásai 1843-44). 235. Uo. 2. köt. 382. -A sérelmi küldöttség véleménye (az 1844. máj. 8-án bemutatott jelentésben): uo. 382. - Az alsó- és felsőtábla állásfoglalásáról: 1843-dik esztendei Pünkösd hava 14-dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésének naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. 5. köt. Posony, 1844.5.; 1843-dik évi május 14-én rendeltetett magyar-országgyűlésen a' méltóságos fő-rendeknél tartatott országos ülések naplója. 6. köt. Posony, 1844. 26. (a továbbiakban: Főrendi Napló 1843-44); Ogy írásai 1843-44. 3. köt. 54. 236. Kollányi F. i. m. 112-116.; Széchenyi pesti tervei (Bp., 1985) 263-265. 237. Kovács Ferenc: Az 1843/44-ik évi magyar ország gyűlési alsó tábla kerületi üléseinek naplója (Bp., 1894) 5. köt. 189. 238. Ogy írásai 1843-44. 4. köt. 262-263.; Főrendi Napló 1843-44. 7. köt. 332-333. - Az 1844. nov. 4-i kerületi hitelesítésről: Kovács F. i. m. 6. köt. 313. 481
