A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken

őket, akik nem szorultak rá erre. Vagyonos fő- és köznemesek, magas stallumot húzó főpapok, hivatalnokok lettek az igazgató tagok, az Akadémia irányítói. Mivel Magyarországon több nemzetiség élt együtt, feszültség forrásává válhatott az a megszorítás, hogy: „Minden rendbeli Társaknak [tagoknak - B. M.] Magyarul szükséges tudni, a' külföldieket kivévén."

176 Egészen más természetű gondot jelentett - és ugyancsak akadályozta az eredeti célkitűzés elérését -, hogy a gyűlések rendje igen nehézkes volt, a rendes és levelező tagokra pedig túl sok kötelező (és olykor sérelmes) írásbeli feladat hárult.

177 Kölcsey Ferenc már az első választás hírére ráérzett, hogy a Tudós Társaság feudális kötöttségeit részben ellensúlyozhatják a társadalmi-gazdasági-kulturális haladást igenlő, szorgalmazó tagok.

178 De csak részben, mert a tagság összetételében is megfigyelhetők a korra és az intézményre jellemző visszásságok. A Társaság összetétele a politikai és kulturális harcok eredményeként alakult úgy, ahogy alakult. Az induláskor - elsősorban Széchenyi István meggondolásai nyomán - az ellenzék és a kormánypárt, a progresszió és a konzervativizmus, a nemesség és az egyház képviselői, az idősebbek és a fiatalok egyaránt helyet kaptak benne, de volt bizonyos esetlegesség is. A kiegyenlítés óhaja, a békítő hajlam azonban túlzásokra is vezetett: sok pap került be, ugyanakkor néhány jeles tudós kimaradt, erdélyit alig vettek számításba.

179 R. VárkonyiÁgnes megállapítása szerint az újonnan létrejött Akadémia „két egymással szembenálló társadalmi rend jellegzetes tudósainak testülete. Tudósoknak azonban még a XIX. század második felének értelmében is alig nevezhetjük őket [... ] többségük a feudális rend ideológiai kötelékeiben él." Csak az évtized fordulóján, majd az 1840-es évek közepén tűntek fel nagyobb számban azok a fiatal írók és kutatók, akik létformájukban és gondolkodásmódjukban egyaránt a liberális, polgári szellemiség képviselői voltak.

180 Noha a tagok között a tudósok és az írók voltak nagy többségben, a Magyar Tudós Társaságot nem ők, hanem az igazgató tanács és a soraiból választott elnök (és másodelnök) irányították. E testület erősen feudális és konzervatív színezetű volt: a négy kiváltságos rend (az egyházi, a főnemesi, a nemesi és a polgári) képviselőiből - a 4 alapítón kívül még 21, első ízben általuk kijelölt, azaz összesen 25 személyből - állt; az első igazgató tagok zöme mágnás; közülük egyedül Széchenyi István nevezhető liberálisnak, és legfeljebb 5-6 fő ellenzékinek; alig akadt valaki, aki irodalmi vagy tudományos munkásságával is nevet szerzett magának. Az igazgató tanács ügyelt a Tudós Társaság tőkéjére és jövedelmeire, valamint döntött a költségvetésről és a főbb kiadásokról. Más fontos kérdésekben is intézkedhetett, így csaknem teljhatalmúan kormányozta az Akadémiát. A végrehajtó hatalommal az elölülőt (elnököt) ruházták fel; őt elfoglaltsága esetén a másodelnök helyettesítette. A rendes tagok közül került ki a titoknok (titkár), neki azonban az intézet sorsára nem volt komoly befolyása. Rajta kívül a pénztárnok, a pénztár ellenőre, az ügyvéd és a segédjegyző alkották a tisztviselői kart.

181 176. A' Magyar Tudós Társaság Rend-szabásai. = Ogy írásai 1830. 490. 177. Minderről: A' Magyar Tudós Társaság Alapintézete. = Ogy írásai 1830. 476., 479-485.; A' Magyar Tudós Társaság Rend-szabásai. = Uo. 489-493. L. még: R. Várkonyi1. 26-27.; Szentgyörgyi M. i. m. 7.; Viszota Gyula: Tagajánlások az Akadémiába. = Akadémiai Értesítő, 1906. 500. - A tagok terhes kötelezettségeiről panaszkodik Kölcsey Ferenc: Országgyűlési napló. = K. F. összes művei (Bp., 1960) 2. köt. 354., 442-443. - Az Akadémia működését vázlatosan ismerteti R. Várkonyi - II. 3741. 178. Kölcsey Ferenc 1830. dec. 15-i levele Bártfay Lászlóhoz. — K. F. összes művei (Bp., 1960) 3. köt. 379. Hasonlóan: 1830. dec. 14-i levele Szemere Pálhoz. = Uo. 377. 179. Kazinczy Ferenc levelezése. 21. köt. (Bp., 1911) 483. (K. F. levele Wesselényi Miklóshoz, 1831. nov. 11.), 531. (Cserey Miklós levele K. F.-hez, 1831. ápr. 19.) és 551. (Dessewffy József levele K. F.-hez, 1831. máj. 13.). A tagválasztás buktatóiról: R. Várkonyi - II. 35-36. 180. R. Várkonyi - II. 31-32. 181. A' Magyar Tudós Társaság Alapintézete. - Ogy írásai 1830. 478-479., 481-483.,486.; A'Magyar Tudós Társaság Rend-szabásai. = Uo. 488-490.-Az igazgatótanács összetételéről: Szász'K. i. m. 153-155.; Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből (Bp., 1881) 3-4.; R. Várkonyi - /. 24. 474