A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken

rülményekből (átalakuló feudális társadalom a polgárosodás kezdetén, az ország függő helyzete, a hazai tudományosság fejletlen volta stb.), másrészt a belső problémákból (az alapítás jellege, az alapszabályok hiányosságai, az irányítás arisztokratizmusa stb.), harmadrészt az anyagi erő gyengeségéből fakadtak.

170 Félreérthető, bizonytalan volt a célkitűzés is. Különösen a rendszabásokban: „ A' Magyar Tudós Társaság a' Tudományok, és szép Mesterségek minden nemiben, a' Nemzeti nyelv kiművelésén igyekszik egyedül." Valamivel szabatosabb az tín. alapintézet, amely szerint: „A' Magyar Tudós Társaságnak egyedül tsak az tétetett czéljává, hogy munkálódása által Hazánkban a' Tudományok, és szép Mesterségek miveltessenek; 's viszont ezek által a' nyelv maga finomságot, fennséget, és bővülést nyerjen..."

171 A nem elég világos meghatározás a reformkor egészén áthúzódó vitakérdést hagyott nyitva: az Akadémia csupán nyelvművelő intézet vagy a tudományokat kizárólag magyar nyelven művelő szellemi központ? E tekintetben még a szűkebb vezetés sem volt egységes: az alelnök, Széchenyi István gróf inkább az első, az elnök, Teleki József gróf viszont a második értelmezést tette magáévá.

172 A teendők között az alapszabály a magyar nyelv korszerűsítését állította az első helyre, és eleinte az intézet tevékenységében is a filológiai, irodalmi feladatok domináltak. De az alapszabály kimondta azt is: ,,A' Társaságnak [... ] gondja, és munkálkodása minden Tudományokra kiterjed..." (kivéve mint már említettük - a vallást és a politikát).

173 Azaz már induláskor magára öltötte a tudományos jelleget is, és később egyre jobban ez az oldal nyomult előtérbe. Az Akadémia működési körébe tartozott, hogy külföldi tudományos műveket fordíttasson le és ,,a' termékeny elméket [...] jeles munkák kidolgozására" serkentse, „mellyek az emberiség míveltségét nem tsak emeljék, hanem a' Magyar Nemzet hírét, nevét is terjesszék"; emellett könyveket adjon ki, bírálatokat készíttessen, pályázatokat hirdessen és tudományos utazásokat támogasson.

174 A kettős feladathoz (nyelvművelés és a tudományos munka szervezése, irányítása) igazodott a Tudós Társaság szervezete, rendtartása - szintén a maga ellentétes voltával. Korszerű volt a szervezeti felépítés: a 6 osztály átfogta a társadalom- és természettudományok minden ágát; ezt a keretet azonban csak idővel lehetett kitölteni. Korszerű volt az a felismerés is, hogy a tudományos kutatás feltétele az anyagi függetlenség, ezért kívántak a rendes tagoknak fizetést adni. Számukat eleve korlátozták - megint csak helyesen, előrelátóan -, de az alakuláskor megválasztottaknak csak kisebbik hányada (27-ből 12) kaphatott pénzt, a rendelkezésre álló öszszeg nagysága (vagy inkább csekélysége) miatt. A hazai és külföldi írók, tudósok közül meghatározatlan számban kerülhettek be - de díjazás nélkül - a levelező tagok. A Társaság harmadik csoportját a „tiszteletbéli tagok" - legfeljebb 24 alkották, „kik vagy a' honni nyelven kiadott írásaik által híresek, vagy a' hazai nyelv szeretete, védelmezése, terjesztése által magokat érdemesekké tették".

175 Szintén nem részesültek díjazásban; egyébként is olyanok közül válogatták 170. Vö. R. VárkonyiÁgnes: A tudósok testülete és a testület munkája. — A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada (Bp., 1975) 31. (a továbbiakban: R. VárkonyiIL); Szentgyörgyi M. i. m. 6. 171. A Magyar Tudós Társaság Rend-szabásai. = Ogy írásai 1830.487. és A' Magyar Tudós Társaság Alapintézete. = Uo. 474. 172. R. Várkonyi-II. 33-34.; R. Várkonyi1.25.; Pach Zsigmond Pál: Tudománypolitikai kérdések a másfél százados Akadémián. = Magyar Tudomány, 1975. 5-6. sz. 294.; Szentgyörgyi M. i. m. 1619. - Szentgyörgyi Mária szerint (i. m. 9-10.) az 1833. nov. 4-i nagygyűlés feloldotta az ellentmondást, a rendszabások 1. §-ának módosításával: ,,A' magyar tudós Társaság' célja: a' tudományok' és művészségek magyar nyelven mívelése, terjesztése." Voltaképpen ez sem jelentett megoldást, mert csak javaslat volt, az eredeti szövegezést nem változtatták meg. Ilyenformán nem zárult le a vita sem, sőt - miként lentebb maga a szerző írja - időnként fel-fellángolt. 173. A' Magyar Tudós Társaság Alapintézete. = Ogy írásai 1830.477.; hasonlóan: A' Magyar Tudós Társaság Rend-szabásai. = Uo. 488. 174. A' Magyar Tudós Társaság Alapintézete. = Ogy írásai 1830.474-477. (az idézet: 474.). Rövidebben: A' Magyar Tudós Társaság Rend-szabásai. = Uo. 488. - Vö. R. Várkonyi - I. 26-27. 175. A' Magyar Tudós Társaság Alapintézete. = Ogy írásai 1830. 479. 473