A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Művelődéstörténet - Bényei Miklós: A Magyar Tudós Társaság ügye a reformkori országgyűléseken
az országgyűlés bezárása miatt elmaradt. Ezért Nagy Pál a sérelmek és kivánatok tárgyában készült felirat december 17-i vitájában (elegyes ülésen) fejtette ki újra: „már most nints egyébb hátra, hanem hogy ezen közhasznú intézet, Nemzeti pártfogás alá vetetettvén, további adakozások által is gyarapíttasson"; ezért a követi jelentésekbe vegyék be ennek szükségességét és mindenkit igyekezzenek rábírni az adakozásra, továbbá kérjék meg küldőiket, hogy a következő diétára határozott utasítást adjanak. 161 A „nemzeti pártfogás" új motívum és jelzi az előző országgyűlésről már ismert szándékot: szeretné elérni, hogy a rendek befolyása (vagy az is) érvényesüljön a Magyar Tudós Társaságban, és ennek feltétele a pénzügyi támogatás, hiszen az igazgatósági tagok jó része is ezért nyerte el tisztségét, ezen az alapon vehet részt az intézet kormányzásában. A másik indítékot az adta, hogy az Akadémia fundusa - illetve a felhasználható kamat - valóban kevésnek látszott. Másokat is foglalkoztatott ez a probléma, ezért - miután korábban elhalasztották a téma megvitatását 162 - a rendek végül is elfogadták a soproni javaslatot és besorolták azt a szóban forgó, 1830. december 20-án kelt feliratba. 163 Erre azonban ezen a diétán már nem érkezhetett királyi válasz. József nádor említett tudósításában összefoglalta mindazt, ami az Akadémia érdekében az 1827:11. te. nyomán történt. Mellékelte hozzá „A Magyar Tudós Társaság Alapintézete", „A Magyar Tudós Társaság Rend-szabásai" és a „Javallat. Miként lehet a' Magyar Tudós Társaságot, mostani Jövedelméhez képest mindjárt felállítani" című, még az 1828-as bizottság által szerkesztett és a király által jóváhagyott dokumentumokat. 164 A nádor utalt arra is, hogy a tényleges felállítás már elkezdődött, de még nem fejeződött be: az igazi munka az országgyűlés után, Pesten fog megindulni, azaz a Társaság működése csak akkorra várható. 165 A jelentés tartalmazta azt a tényt is, hogy az Akadémia igazgató tanácsa 1830. november 17-én, Pozsonyban megtartotta első ülését. Megválasztotta az elnököt Teleki József gróf és a másodelnököt Széchenyi István gróf személyében, továbbá a rendes tagokat is. 166 A két elnököt - mivel a magyar kancellária elfektette az aktát - a király csak 1831. január 28-án erősítette meg funkciójában. 167 Ezután viszont felgyorsultak az események: 1831. febuár 14-én megnyílt az első nagygyűlés, ahol megválasztották a tiszteleti, majd február 17-én a levelező és a külföldi tagokat, valamint kiküldték az első négy bizottságot. Február 20-án kinevezték a titkárt, Döbrentei Gábort; február 28-án megrendezték az első heti gyűlést; használatba vették a Teleki-könyvtárt stb. 168 Hamarosan megjelent az első kiadvány - A' Magyar Tudós Társaság Alaprajza és Rendszabásai is, amelyet minden törvényhatóságnak, püspökségnek, káptalannak, fő- és középiskolának megküldték. 169 Ezzel is demonstrálni kívánták, hogy négy-, négy és fél éves vajúdás után az Akadémia végre létrejött, megkezdődött a tevékenysége. A Magyar Tudós Társaság megalakulása óriási jelentőségű, egyértelműen pozitív tény, a nemzeti fejlődés, a polgári átalakulás, a magyar művelődéstörténet fontos állomása. Működését azonban kezdettől fogva ellentmondások j elemezték, terhelték. Ezek egyrészt a külső kö161. Uo. 284. 162. Uo. 184., 213-214. 163. Ogy írásai 1830. 565.; a jóváhagyásról: uo. 341. 164. Uo. 472-473.; a mellékletek: 477-487., 487-495., 495-499. 165. Uo. 473. L. még: Ogy Jkv 1830. 245. (dec. 14-i elegyes ülés). 166. Erről 1. még: Széchenyi István: Napló (Bp., 1978) 673.; Szász K. i. m. 155-157. Az első rendes tagok névsorát közli Szász K. i. m. 157-158.; Vázlatok a Magyar Tudományos Akadémia félszázados történetéből (Bp., 1881)4-5. 167. Bártfai Szabó L. i. m. 23. 168. Szász K. i. m. 159-160.; Vázlatok... (Bp., 1881) 5-9.; Kazinczy Ferenc levelezése. 21. köt. (Bp., 1911)472., 483-484.; FerencziZoltán: A M.T. Akadémia könyvtárának megalapítása. = Akadémiai Értesítő, 1926. 13. 169. Fráter Jánosné: Az akadémiai könyvtár szerepe a múlt század közművelődésében. = Könyvtáros, 1976. 8. sz. 476. 472
