A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Természettudomány - Papp László–Dudás Miklós: Adatok a Közép-, a Dél-Nyírség és környékének botanikai értékeiről
nak a vadászok által készített szórókon. (Legkorábbi adata 1988. X. 11. egy pd, s még 1989. március 26-án is két példányt jelöltünk.) 70. Citromsármány (Emberiza citrinella): Az egyedüli fészkelő sármányfaj. Néhány párban költő, állandó madár. Télen a lakott települések köré húzódik, így a téli madárközösségben csak alkalmi faj, az erdő bokrosaiban nyíltabb területeken jellemző. A Kőrises Arborétum madártársulásainak összehasonlító elemzése A Kőrises Arborétum az ősi ligeterdők természetközeli maradványfoltja, és napjainkban is erős hasonlóságot mutat a jelenlegi háborítatlan ártéri keményfa ligeterdőkkel és a középhegységi erdőtípusokkal. Ezt támasztja alá a terület mikroklímája, melyben érvényesülnek a „nyírvízfoltok" hőmérséklet kiegyenlítő hatásai, az itt előforduló lágy és fásszárú növények állománya (montán, submontán fajok) és a megfigyelt madárfauna összetétele is. Az eddig felsoroltak alátámasztására elvégeztük a terület madárvilágának összehasonlító vizsgálatát egy tipikus alföldi gyöngyvirágos tölgyessel (Debreceni Nagyerdő - diverzitás számításnál a Botanikus Kert adatai szerepelnek -) és egy középhegységi gyertyános-tölgyes (Háromhuta, Zempléni-hegység) társulással. Diverzitás és egyenletességi százalék számításával következtettünk az egyes mintaterületeken lévő madárállomány sokféleségére és ezen belül a fajok közti egyedszám megoszlására. A számítások alapját a madárgyűrűzési eredmények adták. Ahhoz, hogy az eredmények szignifikáns összefüggéseket adjanak, a vizsgálatokat az egyes társulások tipikus területein azonos nagyságú hálófelülettel (300 m 2 ) végeztük. A Nagyerdő és a Kőrises Arborétum esetében a fogások hasonló jellegű növénytársulásokban folytak, de a zempléni gyűrűzések is részben azonos jellegű élőhelyeket érintettek. A diverzitási (ZHs) és egyenletességi (J) értékek tavaszi-őszi fluktuációja jól megfigyelhető mindhárom terület esetében (4. sz. táblázat). E különbségek a már említett tavaszi és őszi madárvonulás specialitásának tényezőire vezethetők vissza. A Nagyerdő és a jelen vizsgálat adatait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a diverzitási értékek a Kőrises Arborétum esetében magasabbak és ezek a madárfauna összetételének többrétegűségét, rendezettségét mutatják. Az egyenletességi értékek a Nagyerdő esetében magasabbak, de ez az Arborétumban előforduló egyes fajok nagy madártömegeivel magyarázható. Tehát mind a faj szám tekintetében mind egyedszámot vizsgálva a Kőrises mutat kedvezőbb értékeket bizonyítva, hogy biológiailag teljes értékű élőhely, és kevésbé kényszeríti a fajokat élőhelyi specializációra. A zemplé4. sz. táblázat A Kőrises Arborétum, a Debreceni Nagyerdő és zempléni gyertyános-tölgyes madártársulásainak diverzitás (H s ) és egyenletesség (J) viszonyainak összehasonlító vizsgálata aszpektusonként Idő Kőrises Arborétum Nagyerdő Zemplén He J He J He J 1986 ősz 1,7843 0,7749 1987 tavasz 2,4245 0,8745 1,9816 0,9019 2,2535 0,8539 1987 ősz 1,7558 0,6845 1,7563 0,7627 1988 tavasz 2,15740 0,7781 2,7141 0,8780 1988 ősz 2,2027 0,7945 2,1451 0,8128 46
