A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Természettudomány - Papp László–Dudás Miklós: Adatok a Közép-, a Dél-Nyírség és környékének botanikai értékeiről

nak a vadászok által készített szórókon. (Legkorábbi adata 1988. X. 11. egy pd, s még 1989. március 26-án is két példányt jelöltünk.) 70. Citromsármány (Emberiza citrinella): Az egyedüli fészkelő sármányfaj. Néhány párban költő, állandó madár. Télen a lakott tele­pülések köré húzódik, így a téli madárközösségben csak alkalmi faj, az erdő bokrosaiban nyíltabb területeken jellemző. A Kőrises Arborétum madártársulásainak összehasonlító elemzése A Kőrises Arborétum az ősi ligeterdők természetközeli maradványfoltja, és napjainkban is erős hasonlóságot mutat a jelenlegi háborítatlan ártéri keményfa ligeterdőkkel és a közép­hegységi erdőtípusokkal. Ezt támasztja alá a terület mikroklímája, melyben érvényesülnek a „nyírvízfoltok" hőmérséklet kiegyenlítő hatásai, az itt előforduló lágy és fásszárú növények ál­lománya (montán, submontán fajok) és a megfigyelt madárfauna összetétele is. Az eddig felsoroltak alátámasztására elvégeztük a terület madárvilágának összehasonlító vizsgálatát egy tipikus alföldi gyöngyvirágos tölgyessel (Debreceni Nagyerdő - diverzitás szá­mításnál a Botanikus Kert adatai szerepelnek -) és egy középhegységi gyertyános-tölgyes (Háromhuta, Zempléni-hegység) társulással. Diverzitás és egyenletességi százalék számításával következtettünk az egyes mintaterüle­teken lévő madárállomány sokféleségére és ezen belül a fajok közti egyedszám megoszlására. A számítások alapját a madárgyűrűzési eredmények adták. Ahhoz, hogy az eredmények szig­nifikáns összefüggéseket adjanak, a vizsgálatokat az egyes társulások tipikus területein azonos nagyságú hálófelülettel (300 m 2 ) végeztük. A Nagyerdő és a Kőrises Arborétum esetében a fo­gások hasonló jellegű növénytársulásokban folytak, de a zempléni gyűrűzések is részben azo­nos jellegű élőhelyeket érintettek. A diverzitási (ZHs) és egyenletességi (J) értékek tavaszi-őszi fluktuációja jól megfigyel­hető mindhárom terület esetében (4. sz. táblázat). E különbségek a már említett tavaszi és őszi madárvonulás specialitásának tényezőire vezethetők vissza. A Nagyerdő és a jelen vizsgálat adatait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a diverzitási értékek a Kőrises Arborétum ese­tében magasabbak és ezek a madárfauna összetételének többrétegűségét, rendezettségét mu­tatják. Az egyenletességi értékek a Nagyerdő esetében magasabbak, de ez az Arborétumban előforduló egyes fajok nagy madártömegeivel magyarázható. Tehát mind a faj szám tekinteté­ben mind egyedszámot vizsgálva a Kőrises mutat kedvezőbb értékeket bizonyítva, hogy bioló­giailag teljes értékű élőhely, és kevésbé kényszeríti a fajokat élőhelyi specializációra. A zemplé­4. sz. táblázat A Kőrises Arborétum, a Debreceni Nagyerdő és zempléni gyertyános-tölgyes madártársulásainak diverzitás (H s ) és egyenletesség (J) viszonyainak összehasonlító vizsgálata aszpektusonként Idő Kőrises Arborétum Nagyerdő Zemplén He J He J He J 1986 ősz 1,7843 0,7749 ­­­­1987 tavasz 2,4245 0,8745 1,9816 0,9019 2,2535 0,8539 1987 ősz 1,7558 0,6845 1,7563 0,7627 ­­1988 tavasz 2,15740 0,7781 ­­2,7141 0,8780 1988 ősz 2,2027 0,7945 ­­2,1451 0,8128 46

Next

/
Oldalképek
Tartalom