A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Természettudomány - Papp László–Dudás Miklós: Adatok a Közép-, a Dél-Nyírség és környékének botanikai értékeiről

ni társulással való összehasonlítás esetében az ország egyik legháborítatlanabb, összefüggő, nagykiterjedésű középhegységi erdejének madárfaunájával állítottuk szembe az itteni madár­társulást. Az adatokat szemlélve megállapíthatjuk, hogy azok közel azonosak vagy váltakozva érnek el magasabb értéket. A zempléni társulással elvégeztük a fajazonossági vizsgálatokat is a Czekanowsky index számítása alapján (10). A számítások során az összes megfigyelt faj eseté­ben 76%-os, a fészkelő fajok esetében pedig 79%-os a faji identitás ami csaknem a teljes azo­nosságot (80%) éri el. A különbség elsősorban a Kőrises Arborétumban talált magasabb faj­számmal magyarázható, ami tovább növeli ennek a területnek az értékét. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a kisterületű, szigetszerű foltokban előforduló, tölgy-kőris ligeterdők a „madárkoncentráló erejükkel" együtt képesek felvenni a versenyt az összefüggő, háborítatlan erdőségekkel. Mivel a környezetükben lévő egyéb erdőtípusoknál ér­tékesebb madárvilágot koncentrálnak, kis kiterjedésük ellenére is mindenképpen érdemesek a védelemre, és természetvédelmi szempontból fokozott figyelmet kívánnak! Köszönetnyilvánítás. Ezúton fejezzük ki köszönetünket a Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület Gyűrűző és Vonuláskutató Szakosztályának a madárjelölésekhez szükséges gyűrűk biztosításáért és a gyűrűzésekhez szükséges engedélyek kiadásáért. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom