A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Varga Júlia: A debreceni Emlékkertek a jelenben

dás között. A nyugati kert történetének kezdetén, a Kollégium tetejéről, egész hosszanti frontjáról gyűjtötték össze az esővizet, medencében tárolták és a szükségesség időpontjában abból öntöztek. 1983. február 3-ára Sándor János és Siklós József tájékoztatót állítottak össze a nyugati kert zöldterület-felújítási kiviteli tervének tervezési munkáiról. A további térkialakításnál a terv az egyik oldalon figyelembe veszi a tervezett Kálvin téri beépítést, az Emlékkert felőli oldalon a parkoló melletti kiteresedést is felhasználja a tér alakítására. Másfelől a Füvészkert utcai oldalon kettős fasor kialakításával az utca túloldalára tolja ki a tér határát. A terv a jelenlegihez képest lényegesen nagyobb zöldterület megépítését irányozza elő, elsősorban a burkolt utakat és a gyöngykavicsos felületeket szünteti meg. Útvezetését a főforgalmi irányok szem előtt tartásával, azok minimális nyomvonal-korrekciójával oldja meg, a Romkert feltárását szorosan öszszekapcsolja az Emlékkert tereivel és útvezetésével. A terv számításba veszi a régi öntöttvas kerítés visszaállítását a Füvészkert utcai oldalon, valamint a régi gázlámpaoszlopok visszaállításával kívánja megoldani a jelenleg nagyon hiányos közvilágítást. Itt a terv teljes egészében igazodott a Keletterv által kiadott tervdokumentációhoz, annak kisebb nyomvonal-korrekciójával megoldottnak tekinti a közvilágítást. A csapadékvíz-elvezetést csatornázás nélkül, a lejtések megfelelő kialakításával oldja meg. 1983. február 28-ára elkészítették a műszaki leírást a nyugati kert zöldterületfelújítási munkáinak kiviteli tervéhez. A műszaki leírásból csak a növényekre vonatkozó részre térünk ki. A növényültetésnél a növényvizsgálat eredményeire támaszkodva, csak a szükséges mértékben, inkább színfolthatás elérésére ültettek az Emlékkert belső részén újabb fákat. Ugyanakkor a külső térhatárolást mind a Kálvin téri oldalon, mind pedig a Füvészkert utcai oldalon új fasorok telepítésével oldották meg. A Füvészkert utca túlsó oldalán a Cooryllus colurna fasor pótlásával és kiegészítésével a térhatárokat az épületek homlokzatáig tolták ki, bekapcsolva az új kialakítású Emlékkert térrendszerébe. A cserjeanyag megválasztásánál a kert örökzöld növényzetének a téli időszak színfoltjainak gazdagítását tartották szem előtt, valamint a növényzet alacsony, vizuális térhatároló funkcióját. A városi tanács elrendelte a felújítási munkálatok megkezdését. 1983. április közepén megkezdődött a tervek kivitelezése. A nyugati kertet körülkerítették, s ezzel lezárták a gyalogosforgalom elől. A kertben lévő fákat és cserjéket „bekalodázták" épségük megóvása érdekében. Több irányú munkálatok folytak ütemterv szerint, egészen augusztus közepéig. A kert felújítása során az Üvegipari Szövetkezet műkő részlege a Bocskai-szobor posztamensét helyreállította. Ezt a szobrot, valamint a Gályarabok emlékművét restaurálta 60 000 forintért. A Városgazdálkodási Vállalat dolgozói gépek segítségével 4200 m

3 földet és gyöngykavicsot mozgattak meg. A nyugati kertben 2600 négyzetméternyi pázsitfelületet telepítettek újra, s emellett háromezer darab, különböző fajú talajtakaró cserjét ültettek ki a vállalat dolgozói. Tervezve van 30 darab előnevelt koros fa kiültetése a téli hónapokban. Eredeti állapotában sikerült helyreállítani a parkot szegélyező műkőkerítést 110 méter hosszúságban. Pótlására 68 új, de a régivel azonos formájú elemet gyárttattak. A Tigáz korszerűsítette a gáznyomás-szabályozó fedlapját, a Titász pedig 17 darab öntöttvas lámpaoszlopot újított fel, hangsúlyozva a műemlék jellegű környezetet. 50 darab fehér pihenőszéket helyeztek ki a kertbe. A Református Kollégium előtti területen új járda épült. 1983. augusztus 14-én a Városgazdálkodási Vállalat átadta a lakosságnak a megszépült nyugati kertet. Az emlékkertek jövője A nyugati kert születésének 120 éves évfordulóján megújult, újra született. A felújítási terv koncepciója maradéktalanul érvényesült a kivitelezésnél, a vasrács kerítés visszaállításának kivételével. Kertai László az eredeti öntöttvas kerítés visszaállítását a „megváltozott funkciók" miatt nem javasolta, azzal, hogy megépítése, rekonstrukciója sok új problémát szülne. Az 308