A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Varga Júlia: A debreceni Emlékkertek a jelenben

irányította, nagy lelkesedéssel és felelősségtudattal, mint lokálpatrióta, a Közmű- és Mélyépítő Vállalat részéről. A gyalogaluljáró létesítésének alapja a városrész kialakult, illetve kialakulandó beépítési és forgalmi igényét felismerő hatósági elhatározás. A város közlekedésrendezési tervei csak átmenetinek tekintették, illetve tekintik a Vörös Hadsereg útján kialakult nagy járműforgalmat. Már 1969-ben tervezték két tehermentesítő út megépítését (a keleti a homokkerti felüljáró és a Rákóczi utca között, a nyugati pedig a Bethlen és Erzsébet utcák közt). Megépítésük ideje azonban meglehetősen eltolódott. Még csak a keleti tehermentesítő út épült meg, s került átadásra 1983 augusztusában. A Csokonai szobor áthelyezése A Kálvin téri út-, járdaépítéssel összefüggő Csokonai-szobor áthelyezésére Schmidt Tibor készített felmérési - bontási rajzot 1974-ben. A rajzon megjegyezte, hogy a szobortalapzat kőelemeit a szétszedésnél számozással kell ellátni az újra felállítás helyben azonosítása céljából. A szobor áthelyezése sok vitát váltott ki. Az áthelyezési tervet érzelmi oldalról támadták, hogy kultúrtörténeti központ az Emlékkert és környéke, maradjon a szobor az eredeti helyén. Mások különböző követelményeket szabtak áthelyezése esetére. Ilyenek: a szobor a Kollégiumra nézzen, túl távol ne kerüljön a Kollégiumtól stb. Vizuális és eszmei szempontokat hoztak fel a szobor áthelyezését ellenzők. A viták miatt készült mindvégig két tervváltozat, a helyben maradáshoz, illetve áthelyezéshez igazodva. A Csokonai-szobor áthelyezésével kapcsolatban több jelzés, közérdekű bejelentés érkezett Debrecen megyei Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztályához, valamint a Hajdú-Bihari Napló szerkesztőségébe. A Városi Tanács úgy döntött, hogy azt a tervváltozatot fogadja el, amelyik a szobor áttelepítéséhez igazodik. A Városi Tanács a szobrot meghagyva a keleti kertben, keletebbre, a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat székháza elé helyeztette át úgy, hogy a szobor a H-B ÁÉV székházára néz. A szobor elbontásának és újra felállításának munkafolyamatát a Dokumentációs Stúdió fényképezte. A szobor az 1871. évben történt felállítása óta, az eltelt több mint egy évszázad alatt, főleg a második világháború idején sérüléseket szenvedett. Sérüléseit a Művésztelep munkatársa, Váró Márton szobrászművész javította ki. A szobor és talapzata áthelyezését az Üvegipari Szövetkezet Műkő Részlege végezte. Az áthelyezés után, a közvélemény tájékoztatására, hivatalos közleményt jelentetett meg a Városi Tanács Építési és Közlekedési Osztálya a Hajdú-Bihari Napló 1978. december 23-i számában: „Mint ismeretes, a Kálvin tér forgalmi kérdéseinek rendezése szükségessé tette a Csokonai-szobor áthelyezését. A szobor értékére tekintettel az áthelyezést körültekintően igyekeztünk megszervezni. Már a leemelés is megörökítésre került. A szükséges fotó- és filmdokumentumok rendelkezésre állnak. A szobor új felállítási helyének kijelölésénél figyelembe vették a tervezők és az illetékes hatóságok azt, hogy az eredeti felállítási hely közelében kell maradnia, a szobor talapzata és a díszkorlát eredeti formájában kerüljön visszaállításra, és az eredetivel azonos értékű legyen a szobor megjelenése. Ennek megfelelően a szobor restaurálása megtörtént, és ezután került jelenlegi helyére. A díszkorlát az eredeti szerkezetből felhasználható oroszlánfejes oszlopokkal - melyek a Debreceni Kertészeti Vállalatnál vannak tárolva -, és új korlátcsövek beépítésével 1979-ben kerül feállításra a szoborkörnyékre készült kiviteli terv alapján. A reprezentatív díszpark további területeinek kialakítására a Kálvin tér-Vár utcai tömb beépítése és a Tanítóképző Főiskola felújítása miatt szükséges felvonulási területek felszámolása után kerülhet sor. A díszpark kivitelezéséig - a díszkorlát elhelyezését kivéve -, a terület a jelenlegi ideiglenes formájában marad." A közlemény további része arról szól, hogy mit találtak és mit nem a szobor belsejében, illetve talapzatán. A közleménynek ez a része lényegtelen a keleti kert sorsa szempontjából. 303