A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)
Történelem - Szűcs Ernő: Átmeneti üzemi formák jelentkezése Debrecen ipari életében 1848–1867 között
létesítenie (üzemvezetője Mohi Gusztáv) Debrecenben. 20 Itt már 1846-ban 9 főt foglalkoztattak. Ennél nagyobb jelentőségre emelkedett az 1859-ben Telegdy K. Lajos és Okolicsányi Gyula által alapított vállalat. Telegdy eredetileg (1840-től) könyvkereskedő volt, és kapcsolatot tartott fenn Heckenats Gusztáv pesti nyomdájával. Az abszolutizmus körülményei ellenére pártolólag segítette több helyi kiadvány megjelentetését. Okolicsányit, aki jó összeköttetésekkel rendelkezett a kormányhivataloknál, társul vette maga mellé, s így elérte, hogy a hatóságok bizalmatlansága ellenére is nyomdajogot nyert, Okolicsányi és Társa cégnév alatt. A Telegdy-Okolicsányi vállalat egy időben korszerűségében felülmúlta a Városi Nyomdát, mert már induláskor két gyorssajtóval rendelkezett. 1867-től megszűnt a cég társas jellege, s ettől fogva Telegdy maga vezette üzemét. 1866-ban jött létre Kutassy Ferenc könyv- és kőrajznyomdája, amely azonban rövidesen beolvadt a Telegdy-féle vállalatba. Időhatárunkon túl esik ugyan, de lényegesnek tartjuk, hogy 187l-re az utóbb említett két üzem társulva az Aufhalter Lajos kártyakészítővel, más tőkeerőkkel, 50 ezer forinttal rendelkező, 75 munkást alkalmazó részvénytársaságot hoztak létre. 21 Feltétlenül említést kell tennünk az 1805-ben alapított Csáthy könyvkereskedő cégről, amely a kor szokásai szerint könyvkiadóként is tevékenykedett. Ennek első vezetője (Csáthy György) számos tudományos értékű munka megjelenését támogatta, akárcsak később, az Orbán Pető és Oláh Károly által szerkesztett „Csokonai Lapok" kiadását is elősegítette, amelyet azonban a kormányhatóságok a 28. szám után betiltották. 22 Néhány évvel ezelőtti kutatások derítettek arra fényt, hogy Debrecenben már az abszolutizmus korában is létezett két tekintélyes nagyságrendű, a manufakturális szintet is meghaladó gépjavító, illetve gépgyártó üzem. Az egyik az „István"-gőzmalomban működött. A malom vezetői 1848 decemberére alakították ki saját gépjavító műhelyüket, amelyik öntésre is alkalmas volt. Erre az elhatározásra az vitte az igazgatóság tagjait, hogy az üzem létének első időszakban már csak a kellő szakértelmű kezelés hiánya miatt is, gyakran következtek be géptörések. A korabeli Debrecenben ilyen javításokra alkalmas vállalat nem létezett, így egy-egy jelentősebb műszaki hiba miatt többször hónapokra is le kellett állni, míg a tönkrement géprészt Bécsben, Pesten vagy valamelyik felvidéki vasöntödében elkészítették. Ráadásul még az is előfordult, hogy a rossz mérés miatt nem lett megfelelő a hónapok múlva megkapott pótalkatrész. A gépjavító műhelyben a szabadságharc alatt ágyúgolyókat is öntöttek a honvédség számára. Az abszolutizmus korában a 15-20 fővel dolgozó üzemben mezőgazdasági eszközök előállításával, javításával is foglalkoztak. Az egykori források szerint készült itt: eke, borona, szénagyűjtő, rosta, szecskavágó, morzsoló stb. De itt öntötték a város parkosítása során a Csokonai Színház és az Emlékkert díszkerítéseit is. 1862-ben pedig ez a műhely végezte el a Városi Nyomda sajtójának javítását. A műhely így a malom továbbiakban zökkenőmentes üzemeltetése mellett nagy szolgálatot tett Debrecen mezőgazdaságának korszerűbb eszközökkel való ellátásával, más esetben a meghibásodott felszerelések helyben, ezáltal időnyereséges javításával. Az üzem jelentőségét fokozta, hogy a város ilyen szakágba vágó műhelye volt, ahol a város szülöttei először ismerkedhettek meg a gépkészítő-javító munkákkal. 23 Debrecent Pesttel összekötő vasútvonal ugyan csak 1857-re készült el, de az előmunkálatok alatt, már 1855-ben hozzáfogtak egy vasútigép-javító műhely építéséhez a sínhálózat indó20. HBmL IV.A. DVHK 101 l/K 253/1846. 21. Szűcs István: Szabad királyi Debreczen város történelme (Debr., 1871) 1095-1096. 22. HBmL IX. DKII 201/b 19. és Csáthy Ferenc: A Csáthy-féle debreceni könyvkereskedő és kiadói cég százéves története 1805-1905 (Debr., 1905) 5-22. 23. EDOSZ Archívum (Bp.) szám nélkül, Az István Malom igazgatói választmányának 1850. aug. 25-i közgyűlésre történt előterjesztése és Szűcs Ernő: A Debreceni „István" Gőzmalom története (Technikatörténeti Szemle V. 1970) 189-190. és uő: A Debreceni István Gőzmalom története 1848-1944 Hajdú-Bihar megyei Levéltár Közleményei 12. sz., sorozatszerk.: Gazáag István, Debr., 1978. (Továbbiakban = Szűcs Ernő: István malom...) 21. 247
