A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Takács József: Hogyan kapott toronyórát a debreceni Szent Anna templom?

Takács József Hogyan kapott toronyórát a debreceni Szent Anna-templom? A debreceni Szent Anna-templom nyugati tornyában, a harangok

1 alatti szinten, külön helyiségben, vastag gerendákra támaszkodva pihen a templom egykori toronyórája. A 70 X 143 X 90 cm-es befoglaló méretű, 3 m hosszú ingával ellátott, jó állapotban lévő de ma már nem működő - korrózió által kikezdett vasszerkezet mindmáig nem keltette fel a kutatók érdeklődését. A templom történetével foglalkozók közül tudomásom szerint Kovács László volt az első - és máig az egyetlen - aki a toronyórának némi figyelmet szentelt. Debrecen katolikus múltját feldolgozó doktori disszertációjában

2 megtalálható az óra készítőjének neve, a vállalkozási szerződés megkötésének dátuma, a toronyóra ára és a fedezet előteremtésének módja. Mindez röviden, „tényszerűen", mindössze néhány sor terjedelemben - de több tévedéssel. „1843-ban - írja Kovács - a tornyok felépítése után Molnár Péter prépost díszítette a tornyokat toronyórával. Az óra készítésére a szerződést megkötötték Schável Józseffel 1848. jún. 8-án."

3 A vállalkozási szerződés általa közölt téves dátumát gépelési hibának tartjuk (annak ellenére, hogy a hibajegyzékben ennek korrekciója nem található meg!), de megalapozatlan következtetésnek azt, hogy a toronyóra még azon évben fel lett volna szerelve, amelynek derekán készítésére a szerződést megkötötték. Kovács László ügyeimét bizonyára elkerülték azok az általa is használt forrásokban fellelhető - adatok, amik szerint a tornyok órával való díszítésének éveként 1843 szóba sem jöhet. Végül az is kiderül, hogy Kovács a szerkezetet nem is látta, különben nem írna le ilyen kijelentést, hogy: „atoronyórák 300 Ft-ba kerültek", ami nemcsak azért nem felel meg a valóságnak, mert többes számot használ, holott csak egyetlen egy toronyóráról van szó, mely mechanikai áttételeken keresztül adta át a keleti tornyon elhelyezett óramutatók működtetéséhez szükséges forgatónyomatékot (mert, hogy a nyugati toronybelieket ez hozta mozgásba az - gondolom - nem is lehet kérdéses), hanem azért sem, mert az óra feltűnően alacsony - itt megadott ára, egy részletfizetésnek a teljes bekerülési összeggel való összetévesztéséből származik. Ennyit Kovács László - hibái ellenére is - úttörőnek számító kísérletéről. Jelen tanulmány célja az, hogy röviden végig kövesse a toronyóra létesítésének történetét, a szándéktól a megvalósulásig. Tehát adjon feleletet azokra a kérdésekre, hogy mikor, milyen előzmények után és körülmények között került sor az óra elkészíttetésére, és ki volt Schável József? A Giovanni Battista Carlone tervei szerint a 18. század első felében épített debreceni 1. Az egykori öt harangból ma már csak egy van meg. 2. Kovács László: Debrecen katolicizmusának története. Doktori értekezés. Kézirat (Békésszentandrás, 1972). A Budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia Középkor-Újkor Egyháztörténelem Tanszékének benyújtott mű egy példánya megtalálható a debreceni Szt. Anna-főplébánián. 3. Kovács: i. m. 73. 225