A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Takács József: Hogyan kapott toronyórát a debreceni Szent Anna templom?

Szent Anna-templom két kápolnasorát - a főhomlokzat felől - lezáró kőtornyait Kricsfalusy Ferenc prépost plébános (1826-1836) emeltette Povolny Ferenc építőmesterrel.

4 Az első arra vonatkozó értesüléseink, hogy a majdan felépülő tornyok egyikébe órát kívántak elhelyezni, Povolnytól származnak. Ezek egyike az óraszámlapokat is megjelenítő toronyterv,

5 a másik pedig egy 1827. szept. 5-i keltezésű - ugyancsak Povolny kezétől eredő „Költség Jegyzés",

6 aminek idevágó költségvetési tétele mindössze ennyi: „A nyolcz Óra Táblák készítése és festése... 240" [vFt]. További adatokat az irat - néhány hónappal későbbi keltű - másik oldala nyújt: Jegyzés Melly Szerént az Róm. Cath. Templomon Újonnan Építendő Két Tornokhoz a Plánum szerint, ahoz meg Kívántató Mesteremberek Munkái Költség Jegyzéseiket készíthetik nevezetessen: A Lakatos Munkára Nézve Nro. 1 Fertály és Óra ütő Készület minden hozzávalóval Az Asztalos és Festő Munkára nézve Nro. 8 óra Tábla fekete számlapon (?) Aranyos Numerusokkal Debreczen 23

ik Januarius 1828. Povolni Ferenc Építő Mester A „Fertály és Óra ütő Készület" beszerzésére ugyan az ezt követő másfél évtizedben - tudomásunk szerint - nem tettek intézkedést, de a tornyok, tervek szerinti kivitelezésével - ami 1834-ben már befejeződött - az óra befogadásának technikai feltételeit megteremtették, sőt Porubcsánszky György jászberényi aranyozóval a nyolc óratáblát is kifesttették.

7 Egy templom, illetve egy torony felépítése rendszerint úgy kimentette az építtetők anyagi erőforrásait, hogy egyhamar aligha gondolhattak toronyórára. Az építkezés befejezésétől az óra beszerzéséig eltelt „várakozási" idő tehát nemcsak a szándék megérlelésének időszaka volt, hanem az anyagi erőgyűjtésé is. Kiváltképpen akkor, ha a templom berendezésében, felszerelésében még hiányok mutatkoztak, vagy nem kielégítő állaguk miatt kellett pótlásukról gondoskodni. A debreceni Szent Anna-plébánia területén a tornyok létesítése volt a templom felépítése óta a legnagyobb beruházás. Költségei meghaladták a 48 ezer vFt-ot.

8 E hatalmas összegnek csupán 2,5%-a elegendő lett volna egy toronyóra beszerzésére! Hogy mennyire nem a fedezet hiányában kell keresnünk a „késlekedés" okát, abból is látszik, hogy a tornyokon végzett munkák még be sem fejeződtek, amikor az egyházmegye ordináriusa - Lajtsák Ferenc püspök - a templom főoltárának állapotát a hely szentségéhez méltatlannak ítélve arra késztette Kricsfalusyt, hogy újat készíttessen. A kiadások „nem számítva az apróbb fuvarozási és élelmezési díjak költségeit, 7719 vFt-ra rúgtak".

9 Számszerűen ugyan 4. A templom ideiglenes fatornyai az 1811. ápr. 3-án támadt tűzvésznek estek áldozatul, a bennük levő harangokkal együtt. 5. Hajdú-Bihar megyei Levéltár (továbbiakban HBmL) XII. 2/C 2. 4. 6. Szent Anna-főplébánia Levéltára (továbbiakban SzA.Lvt.). A toronyépítésre, harangokra, szószékre és orgonára vonatkozó okmányok, számadások, tervek stb. 1828-31. iratcsomóban, jelzet nélkül. 7. Chilkó László: A debreczeni katholikus egyház vázlatos története (Debreczen, 1877) 49. - Porubcsánszky még a tornyok felépítése előtt tudomást szerzett arról, hogy aranyozási munkákra keres kivitelezőt a plébánia, és 1829. márc. 7-i keltű Jászberényből írt levelében sietett biztosítani a plébánost ebbéli hajlandóságáról, csak azt kérte tőle, hogy a munkadíjon felül „a lemenetelt és feljövetelt méltóztasson rezolválni". (Forrás a 6. sz. jegyzetben, No. 10.) 8. Lásd: Chilkó i. m. 50. 9. uo. 51. 226