A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szalay Emőke: A debreceni fazekasmesterség története

XVI. század elején alakult fazekascéh az erdélyi Désen.

15 Ezek után sorolhatjuk a debreceni fazekascéhet, amely a debreceni céhek sorában is előkelő helyet foglal el.

16 A céh említése esetünkben csupán a létezését bizonyítja, megalakulásának időpontját korábbra tehetjük. Mindenesetre a városban már előbb is működtek fazekasok. A XVI. századi névadás sajátossága volt, hogy a vezetékneveket gyakran a mesterségnevek képezték.

17 Ennek alapján 1547-től kezdve egész sor fazekast találhatunk a város tanácsülési jegyzőkönyveiben. Már az első évben három Fazekas nevűvel találkozunk. Fazekas Gergely

18 hosszasan pereskedett Szőr Antal feleségével, Ágota asszonnyal. Fazekas Imrének

19 szintén peres ügye volt hat vég posztóról. Fazekas Miklós

20 pedig Tar Istvánt és Szabó Lászlót perelte. 1548-ból származik az első olyan adat, amelyet nem a névre alapozhatunk, ugyanis a szövegben Emericus figulusP

1 említenek. Lehetséges, hogy azonos az előző évben említett Fazekas Imrével. Több szempontból figyelemre méltóak a következő, 1549-es év adatai. A Fazekas vezetéknév mellett szerepel a feljegyzésekben a Figulus mesterségnév. Adataink nagy része Téglaégető Györgyre vonatkozik,

22 tehát már ebben az időben működtek a városban a fazekasok mellett téglaégetők is. Ugyancsak ebből az évből származik az első adat a kemence-, kályhakészítésre.

23 A fazekas- és kályhásmesterség rokon szakma volt, többnyire egy céhhez tartoztak művelői.

24 Az eddig említett neveken túl újabbak tűnnek fel ebben az évben: Fazekas Bálint, Fazekas Benedek, Ferenc és Péter.

25 Ez utóbbival kapcsolatos feljegyzés mutatja, hogy a téglavetéssel nemcsak a téglavetőként említettek foglalkoztak, hanem a fazekasok is, mivel adatunk szerint Fazekas Péter 3300 téglával tartozik adósának.

26 A következő években az előző évek perei folytatódnak, bár tűnnek fel újabb fazekasnevek is, de magáról a mesterségről több új adat nem bukkan elő, egészen 1555-ig, a már említett bejegyzésig, amely a fazekascéh mestereit ernlíti.

27 1556-ban ismét a téglavetésre találunk adatokat, amelyek szerint egy kemence tégla 1000 darab volt.

28 Ugyanakkor a téglák mellett cserepeket is említenek. Ezután ismét az előbbiekhez hasonlóan örökösödési és adóssági ügyekben pereskednek a fazekasok. Egy figyelemre méltó adatunk van, hogy Püspökladányból beköltözik a városba egy fazekas, Fazekas Bálint 1565-ben.

29 1574-ben található a magisztrátusi jegyzőkönyvben a fazekasok privilégiumának a másolata. 1574. nov. 30-án adta ki Szabó Dávid főbíró a fazekascéh artikulusait. A szövegben Fazekas Balázs, Gáspár, Jakab, János, György, Benedek és Mihály szerepel, őket tekinthetjük 15. Kresz, 1977. 16. Takács, 1985. 456. 17. Példa rá, hogy némely esetben Figulus-ra fordítják a Fazekas nevet, pl. Debrecen város magisztrátusi jegyzőkönyve, 1548. 11. 18. Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyvei, 1547,11.19.26., 31., 57., 122., 151., 363. tétel. 19. Debrecen város i. m. 35. 181. tétel 20. Debrecen város i. m. 60., 63., 72., 386., 407., 485. tétel. 21. Debrecen város i. m. 1548. 64. 11. tétel. 22. Debrecen város i. m. 1549. 263., 265., 269., 282., 157., 158., 159. tétel. 23. Kozma Ferenc attól a 40 000 db téglától, amelyeket Tót György saját költségén a maga számára készíttetett, mindenkit olyan értelemben tiltott el, hogy előtte abból senki kemencét nem csináltathat. Debrecen város i. m. 1549. 159. 282. tétel. 24. Németh, 1960. 190. 25. Debrecen város i. m. 1549. Fazekas Bálint 374. tétel; Bálint 5. tétel; Benedek 299., 347. tétel; Gergely 249., 347., 350. tétel. 26. Uo., Fazekas Péter elismerte, hogy Bakóci Istvánnak adósa 3300 téglával, amelyet tizenötöd napra köteles megadni, i. m. 1549. 166. tétel, 146. 27. A fazekas céh mesterei felelhetnek Csorgaz Máté ellenvetésére tizenötöd napra, Debrecen város i. m. 1555. 625. 28. I. m. 671/3. 29. Debrecen város i. m. 1564. 11/1. 181