A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Szalay Emőke: A debreceni fazekasmesterség története

könyvei, bekebelezési lajstroma, inasszegődtetési és -szabadítási könyve, egyéb feljegyzések, majd a XIX. századtól a céh belső ügyeit megörökítő jegyzőkönyvek, levelezések stb.

4 A fazekasságnak mint mesterségnek a megragadását a tárgyi anyag teszi leginkább lehetővé. A XVI-XVII. századból a földből előkerült régészeti leletekkel számolhatunk, amelyek véletlenszerűen, többnyire építkezések során kerültek felszínre.

5 A jelenleg ismert anyag pontosan beleilleszkedik a Soproni Olivér által feltárt XVII. századi kerámiák sorába, amely országosan egységes képet mutat, műhelybeli sajátosságok nélkül.

6 A XVIII. század második fele az az időszak, amelyből már pontosan megfogható helyi jellegzetességekkel rendelkező anyag ismeretes. A debreceni fazekasság virágzása körülbelül száz évet ölel fel. Ebből az időszakból viszonylag sok az évszámmal jelzett edény. Ezek alapján a debreceni fazekasság sajátos stílusának változása nyomon követhető. A debreceni fazekascéh története A debreceni fazekascéh megalakulásáról nincs pontos adatunk. A kutatók a korai, esetünkben a XIV. századi városfejlődés kapcsán feltételezik, hogy a mészárosok, molnárok, kovácsok, tímárok, szűcsök, kádárok, bognárok mellett a fazekasok képezték a középkori debreceni kézművesség alapvető mesterségeit.

7 Valószínű, hogy Debrecenben is működtek fazekasok már a XIV. században. A debreceni fazekassággal foglalkozó munkákban a céh alakulásának időpontjaként először 1715 szerepelt,

8 ami onnan eredt, hogy a céh levéltári anyagában fennmaradt egy céhprivilégium 1715-ből. A feltételezés a dátum félreértéséből fakadt, ugyanis az időpont csak ennek a céhlevélnek a kiadására és nem a céh keletkezésére vonatkozik. A kiváltságlevél bevezetésében ott találjuk, hogy a fazekascéh ekkor a régi céhlevél megújítását, és a város rendeletei szerinti megváltoztatását kérte.

9 1715 csupán a régi céhlevél új átírásának időpontja. Mások levéltári forrásokban található egyéb adatok alapján a XVII. század elejére tették a céh alakulását.

10 Tovább módosította a céh történetét, hogy 15 74-ben a fazekascéh szabályait a magisztrátusi jegyzőkönyvekben megörökítették.'

1

A közelmúltban, levéltári kutatások során, sikerült újabb adatokat találni a fazekascéh korábbi létezésére. 1555-ben, egy rövid feljegyzésben a fazekasok céhét említik.

12 Ez a tény a debreceni fazekasság igen korai szervezettségét jelenti. Jelenleg a legkorábbi magyar fazekascéhnek a kolozsvárit tartják, amelynek 1512-ből ismert a céhszabályzata.

13 Kassán 1514-ben kapott privilégiumot a fazekascéh.

14 Ugyancsak a 4. A fazekascéh iratai HBmL. IX. 8. 5. Lükő, 1940. 159-164. 6. Soproni, 1959. 223-247. Uő, 1982. 7. Szűcs, 1955. 66. 8. Lásd pl. Domanovszky, 1981. 180. 9. A fazekascéh artikulusai 1715. Déri Múzeum Általános Történeti Dok. Gyűjt, a továbbiakban DMÁTDGY. Sz. 1906. 550. ... exhibuerunt et praesentaverunt nobis certos articulos partim ex antiquis suis litteris privilegialibus olim per praedecessores nostros sibi collatis desumptos in aliquibus tarnen mutatós, modernaeque civitatis nostrae constitutioni suaeque societatis statui ac usui magis congruenter accomodatos et conformatos ac nonnulis recentioribus renovatos et auctos... 10. Béres, 1972. 354. Nem egyértelműen nyilatkozik a céhalakulásról, mivel együtt sorolja fel a megalakuló, illetve a megerősítést nyert céheket. 11. Takács, 1985. 456. 12. Debrecen város magisztrátusának jegyzőkönyve, 1555,1983.625/2. „Magistricehaefigulorum respondeant ante Chorgaz Mate ad 15 diem." 13. Domanovszky, 1981. I. 74. 14. Szűcs, 1955. 118. 180