A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási kísérlet)

bízható összefoglalása a vár építéstörténetének.

18 A XIV. század végének adatai szerint igen valószínű, hogy a tokaji „uradalomhoz" mint királyi birtokhoz csak Tarcal tartozott. A Zsigmond királlyal szemben már 1398 nyarán fellépő Nápolyi László trónra juttatása érdekében 1403. év elején a Zsigmond uralmával szembeforduló országnagyok Váradon hűséget fogadtak a trónkövetelőnek. Köztük vezető szerepe volt Debrői Istvánnak is. Szeptemberben a felkelők ügye katonailag vesztésre állott. Októberben a királyi sereg Pataknál szétverte a Debrőiek hadait, novemberben tállyai várukat ostrommal vette be. Debrői István és György Erdélybe menekült, István rövidesen ott halt meg. Zsigmond október 8-án a budai gyűlésen a magukat korábban megadóknak kegyelmet adott, de az ellene végsőkig harcoló Debroieket birtokaiktól megfosztotta. Tokaj és az esetlegesen kiépülő vár újból a király kezébe került.

19 A középkori Magyarország nagyszámú belföldi vámszedő helyei között kiemelt hely illette meg a tokaji Tisza-révet, s nem kell hangsúlyoznunk a sókamara gazdasági jelentőségét sem. Ozorai Pipo temesi ispán 1406. augusztus 14-én Désen állapodott meg az ottani sószállítókkal a Szatmárba, Tokajba és Poroszlóba szállított só viteldíja felől.

20 A régebbi helytörténeti irodalom sem tudta tisztázni, hogy Tokaj mikor került Lazarevics István szerb fejedelem birtokába. Egy bizonyos, hogy nem 1411 nyarán, amikor Debrecent és más birtokokat is megkapott. Debrecen esetében is tulajdonképpen zálogbirtoklásról volt szó. Tokaj és Tállya várai és tartozékai 1417-1423 között kerülhettek hozzá. Lazarevics 1427-ben halt meg, a kezén lévő városok és birtokok Pesty véleménye szerint „örökség útján" kerülhettek Brankovics Györgyhöz. „... Tokaj birtokába is csak örökség czímen jutott.. ."

21 Az időpontot én sem tudtam tisztázni, az bizonyos, hogy 1433-ban Debrecen és uradalma, valamint Tokaj is várával együtt Brankovicsot uralta?

2 *** A debreceni és a tokaji uradalmaknak a „rác despoták" birtokába kerülésével szorosabb kapcsolat kezdődött Debrecen és Tokaj között. A XV. század első felében már figyelemre méltó közvetítő és távolsági kereskedelmet is lebonyolító Debrecen egyik útja korábban is Tokaj felé vezetett. A még fel nem derített tényleges adatok hiányában is valószínűnek mondhatjuk az esetleg már Lazarevics, de mindenképpen Brankovics György földesurasága alatti 1427 utáni közös birtoklással a két uradalom korábbit meghaladó szorosabb gazdasági összetartozását. 18. Soós Elemér a 14. jegyzetben idézett kétrészes tanulmánya. Erre támaszkodik Gerő László: Magyarországi várépítészet (Bp., 1955) 132-33., 257-58. 19. Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet I-V. (7. kiadás. Bp., 1942)11.361-67.- Csánki i. m. I. 336. 20. Zsigmond-kori oklevéltár H/1. 1400-1406. (Összeáll. Mályusz Elemér, Bp., 1956) 615. a 4925. sz. regeszta. 21. Debrecen és uradalmi tartozékai (mezővárosok, falvak és praediumok) birtokába Lazarevicset a váradi káptalan 1411. szeptember 24-én kelt oklevele szerint iktatta be. (Felsorolásuk a 4. jegyzetben.) A beiktatásról szóló oklevelet lásd a zichi és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára. Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vásonkeő. I-XII. (Szerk. Nagy Imre, Nagy Iván, Véghelyi Dezső, Kammerer Ernő, Lukcsics Pál, Pest, Bp., 1871-1931) VI. 146-48. - Az oklevél szerint a birtokok „... nőve nostre donationis titulo perpetua possidendam...", de Zsigmond még Lazarevics életében Debrecent mint „civitas nostra" említi. - 1424. november 2-án kiadott oklevelében a debreceni bíró és esküdtek kérésére Boldogasszony mennybemenetelekor (augusztus 15.) és Szent György napján (április 24.) tartandó vásár tartására való jogot adományozott. Lásd Debreczen szab. kir. város levéltára diplomagyűjteményének regesztái. (Összeáll. Herpay Gábor, Debrecen, 1916) 41. 88. sz. regeszta. Eredeti diploma nyomán. Lehet, hogy valóban zálogbirtoklásról volt szó? - Tokajra lásd Pestyi. m. 13. 22. A debreceni uradalom nyomban Lazarevics halála után Brankovics Györgyé lett, hiszen 1429ben már ő erősítette meg Debrecen városának korábbi - a Lazarevics István által is adott - szabadalmait. Lásd Herpayi. m. 42.92. sz. regeszta. -Tokajra és várára lásd Csánkii. m. 1.336. - 1433-ban Brankovicsé még Tállya, Regéc, Munkács és Boldogkő vára is, lásd Pesty i. m. 21-22. 169