A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Módy György: A debreceni és a tokaji uradalom (Régiókutatási kísérlet)

Brankovics tokaji uradalmában Tokajt, Tállyát várával, Tarcalt, Pácint, Karcsát mint ko­rábban is ide sorolt birtokokat és nyilván többet is azokból a falvakból birtokolt, melyek később mint az uradalom régi tartozékai szerepelnek. A rác despoták nagy uradalmai közül azonban 1444. július 3-án örökbirtokul átadja Hunyadi Jánosnak a Zaránd megyei Világosvárat tarto­zékaival és valószínűleg ezzel egy időben a debreceni uradalmat is, de csak zálogbirtokként. Tokaj és nyilván tartozékai is időközben Giskra cseh zsoldosvezér kezére kerültek, aki 1440­ben foglalta el a várat. Brankovics már 1445 után saját szerbiai hatalmi érdekei miatt kétszínű politikai lépéseket tett. 1448 őszén pedig árulása járult hozzá, hogy Hunyadi október 18-19-én a második rigómezei csatában vereséget szenvedett. A menekülő Hunyadit fogságban tartotta, amíg kényszeregyezséget nem csikart ki, mely szerint a kormányzó kezére adott korábbi birto­kait visszanyeri. Közöttük volt a tokaji uradalom is, melyet Hunyadi 1447 szeptemberében 12 000 aranyforintért váltott magához Giskrától, de nem valószínű, hogy ekkor ténylegesen birtokába is vehette. Erre esetleg csak az 1450. március végén Giskrával kötött békeegyezség után került sor. Az országnagyok 1450. március közepén tartott budai tanácskozásukon Brankovicsot fej- és jószágvesztésre ítélték, s a végrehajtással Hunyadi Jánost bízták meg. ő azonban május 9-én békét kötött vele. 23 Az 1440-1450 közötti évek bonyolult hatalmi és harci eseményeiből számunkra az a fontos, hogy Hunyadi János 1450 nyarától már zavartalanul birtokolta minda debreceni, mind a tokaji uradalmakat, egészen 145 6-ban bekövetkezett haláláig. 1451 január­jában mint kormányzó - nyilván mint a város földesura saját érdekét figyelembe véve - megpa­rancsolta, hogy Bihar vármegye királyi kamarai adószedői Debrecen polgárait ne háborgassák a kamarai adó fizetéséért. 24 Említettük fentebb, hogy a tokaji uradalomhoz már a Lazarevics­Brankovics földesurasága alatt több olyan birtok tartozott, melyek mint Hunyadi-birtokok em­líttetnek a későbbiekben. Ezt támasztja alá, hogy Mátyás király 1459-ben az akkori tokaji ura­dalom tartozékait úgy nevezi, hogy „... que quondam despotorum Rasciae fuerunt", tehát a többes szám használatával, ezek hajdan a rác despotáké - Lazarevicsé és Brankovicsé - vol­tak. 25 Hunyadi János, özvegye, Szilágyi Erzsébet mint a debreceni uradalom birtokosai, majd Mátyás király sokat tett a részenként megszerzett, de újabb tartozékokkal is gyarapított urada­lom, különösen Debrecen város gazdasági fejlesztéséért. A Hunyadiak korszakaaz uradalmat megalapozó Debreceni Rophoin bán és Dózsa nádor időszaka után a második nagy virágkora volta városnak. Ekkor már vitathatatlanul Debrecen a Tiszántúl gazdasági központja. Szilágyi Erzsébet földesurasága idején 1476-ban negyvenegy bihari és szabolcsi birtok volt az uradalom tartozéka. 26 II. A két uradalom a Hunyadiak rövid ideig tartó közös birtoklási időszakában területileg is összefonódott. Tokaj és Debrecen gazdasági kapcsolatai tovább mélyültek. A tokaji rév már korábbi nagy forgalma természetes volt. Az Erdélyből és a Dél-Alföldről Kassához, majd in­23. Az 1440-1450 közötti történésekre lásd Pestyi. m. 31-39. - Csánkii. m. I. 336., 368., 535., 598., 633., Hóman-Szekfűi. m. II. 425-444. passim. - .Pes/yszerint az 1444. júliusi egyezséggel Branko­vics átadta Hunyadinak Munkács várát, Nagybányát, Szatmárt és Németit is. - 1449-ben Szakolyi Miklós volt a tokaji várnagy, Zichy család okmánytára. IX. 230. 24. 1451. január 31-én Becsén kiadott oklevelére lásd Herpayi. m. 54. a 133. sz. regeszta. Eredetin átírt diploma. 25. Pestyi. m. 44-46. - Hunyadi László besztercei gróf és királyi tárnokmester 1457. március 4-én inti /O&Ö/Í várnagyát, mert a bártfai polgároktól vámot vett. 1458-ban Parlaghi Pál és György voltak a to­kaji várnagyok, lásd Soós i. m. 70. 26. Csánkii. m. I. 535., 633-34. Közöttük jelentősebb Szabolcs megyében Böszörmény és Újváros mezővárosok, Szoboszló, Téglás vámoshelyek, valamint a már ekkor mezővárosi fejlődés útjára lépett Polgár és Biharban Derecske vámos hely. 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom