A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1989-1990 (Debrecen, 1992)

Történelem - Krankovics Ilona: Viharos évszázad Debrecen történetében, 1564–1664

kor még nem döntötte el, hogy a lengyelek oldalán avagy ellenük harcoljon. Eleinte a svédek is inkább a semlegességét kívánták, mintsem a segítségét. Végül, 1657 januárjában mégis megszületett a katonai szövetség Károly Gusztáv és a fejedelem között. A hadi készülődés már 1656 őszén kezdetét vette. A város épp központjába esett a hadba induló csapatok gyülekezésének. „Az Méltóságos Fejedelem II. Rákóczi György megakarván indulni Lengyel Országra, kíván Debrecentől 15 szekereket, nyoltz nyoltz marhájával, melyet teljesíteni is kell." Mint ahogyan Barta Boldizsár a továbbiakban írja, nagy nehezen utcánként, pénzért szedték össze a kért szekereket és marhákat, melyeket az 1656-os esztendő utolsó napján útnak is indítottak.

7 Az 1657. évi jegyzőkönyv januári bejegyzése szerint a tanács arról határoz, hogy „Az Zsoldosok után a táborra hópénzt küldjenek", nehogy az ott lévő városi szegénység a szükségben megfogyatkozzon.

8 A krónikából tudjuk, hogy a város küldöttei két alkalommal is megkísérelték azt a magyar tábor után vinni, „de a hegyeken utakat álló sok lengyelek miatt" csak Lengyelország széléig jutottak. A

II. Rákóczi György táborába küldött emberek szekereikkel és marhájukkal együtt szinte mind odamaradtak.

9 A város gondot viselt hozzátartozóikra, mert az 1657. július 5-i jegyzőkönyvi bejegyzés arról tudat bennünket, hogy Lengyelországba bement szekeresek feleségének egy-egy hópénzt akarnak fizetni.

10 A város 15 szekér kiállításán kívül, a váradi kapitány márciusban kelt utasításából ítélve állomáshely volt az újból és újból gyűjtött táborra induló katonák számára.

11 Szalárdi János krónikájában szintén említi, hogy a város gyakori könyörgéssel keresi a fejedelmet, panaszolván a hadak tartása miatti terheket. II. Rákóczi György erősen megrója a debrecenieket, mivel csak saját érdekeiket tartják szem előtt, nem pedig a haza fájdalmas sorsát.

12 A fejedelem seregei nem értek el hadi sikereket, az annyira várt fényes győzelem elmaradt. Sorsukat végleg megpecsételte, hogy június 20-án a svédek elhagyták Lengyelországot. A dánok ellen fordultak, kik Károly Gusztáv hadainak távollétét kihasználva betörtek Svédországba. Ekkor még lett volna esély arra, hogy II. Rákóczi György seregét Moldván keresztül épségben visszamenekítse az Erdélyi fejedelemség területére. Sajnos nem ez történt, s ami ezután következett megállíthatatlan volt. Miután a kozákok magára hagyják a magyar hadakat, július 22-én a fejedelem megalázó békét köt a lengyelekkel, kik a bosszútól hajtva egyenesen a közeledő tatár hordák fogságába juttatják a fejedelmi sereget. Miközben a fejedelem Varsónál hadakozott, a lengyelek betörtek az országba és dúlták, fosztogatták Munkácsot és környékét. A félelmetes híreket hallván nagy gondban vannak Debrecen lakói, hogyan szabjanak gátat a pusztításnak. Végül amellett döntenek, hogy nem hagyják magára a várost, Nádudvari Benedek és Farkas Szabó János polgárokat elküldik megtudni az ellenség útvonalát, hozzáfognak az itthonmaradottak felfegyverzéséhez. A város érdekében ráparancsolnak a polgárokra „a sokadalmazásnak és a kijárásnak békét hagyjanak!"

13 A váradi kapitány által megérkezik a városba a fejedelem írása, melyben a város által kiállítandó gyalogokat június 28-án hajnalban parancsolja megindulni „a prédáló, égető lengyelek ellen."

14 A város eleget tesz a parancsnak, még az „ifjúságból is zászló alatt gyülekeznek sok százan", olvashatjuk a városi jegyzőkönyvben.

15 Útközben Szatmár felé kapják a hírt a lengyelek „kitakarodásáról", így békével visszatérnek otthonukba.

16 Ezalatt Erdélyben futótűzként terjed a fejedelmi sereg odamaradásának híre. Fogságba 7. Barta Boldizsár: Rövid Chronica. Db. 1666. 18. 8. HBmL. IV. A. 101 l/a. 14. 179. 1657. február 25., Barta B. 1666. 18. 9. Barta B. 1666. 20. 10. HBmL. IV. A. 101 l/a. 14. 251. 1657. jtíl. 5. 11. Uo. IV. A. 101 l/a. 14. 203. 1657. mára 22. 12. Szalárdi János: Siralmas magyar krónikája (Bp. 1980) 13. HBmL. IV. A. 101 l/a. 14. 249. 1657. jún. 23. 14. Uo. IV A. 101 l/a. 14. 250. 1657. jún. 24. 15. Uo. IV. A. 101 l/a. 14. 250. 1657. jún. 24. 16. Barta B. 1666. 25. 155