A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Fehér Ágnes: Untersuchung zu den moralischen Verhaltensnormen und Bewusstseinsverhältnissen iseiner Freikirchlergemeinde von Debrecen

föld-et és a Túzokok a pusztán, Ágota, a hortobágyi nagypwszta részlete címűt) mutatta be a Pesti Műegylet tárlatán.

86 Nagyjelentőségű pedagógiai és múzeumőri munkássága. Már a negyvenes évek elején a Magyar Nemzeti Múzeumban találjuk, habár megbízást csak 1847-ben kapott, akkor is lakbér fejében. Tanított, tankönyveket írt a vonal- és levegőperspektíváról, a színek vegyítéséről és harmóniájáról. A Nemzeti Képcsarnok Alapító Egyesület választmányi tagja lett, ő rendezte a 192 festményből álló első kiállítást 1846-ban. A falon függött a híres Jablonczay Pethes János búcsúja leányától a leopoldvári tömlöc ablakában 1672-ben című képe, amelyet Kovács Zsigmond ajándékozott a történelmi képcsarnoknak. 1850-ben Haynau felfüggesztette az egyesület működését, Kiss Bálintot is elmozdították állásából, mivel részt vett az 1848-as pesti felkelésben. 1851-ben újra megnyílt a képtár, amelyben helyet kapott Kiss Székely Imre zongoraművészt ábrázoló képmása, mint a festő ajándéka. Kiss még a nehéz időszakban sem adta fel programját, folytatta a már 1847-ben tervbe vett történelmi témák festését. Ösztönözte a Mátray Gábor által meghirdetett program, aki az 1851-es nyitó ünnepségen „hazánk szép vidékei és tettdús történelmének" ábrázolására hívta fel a figyelmet. 1858ban Karácsonyi László megbízásából 21 történelmi képet festett, amelyet kőnyomatok útján népszerűsített. Nehezen élt, hiszen csak 1861 őszén kapta vissza állását s az újból induló egyesületben tisztségeit. A számvizsgáló bizottságban és a kilenctagú műbíráló bizottságban dolgozott. Az anyagi gondok és a betegség felőrölték erejét, csendesen, elfeledetten halt meg 1868. január 27-én. Az utókor meglehetősen mostohán bánt életművével. Festményei elkallódtak, életműve csonka. Leszámítva egy-egy budapesti gyűjteményes, tematikus kiállítást, amelyen egy-két műve szerepelt, Debrecenben rendeztek műveiből három jelentős kiállítást; 1939-ben és 1986-ban a Régi debreceni családi portrék kiállításon szerepelt 6—8 műve és lappangó képeinek reprodukciója,

87 1978-ban egy önálló Kiss Bálint emlékkiállításra

88 került sor a Magyar Nemzeti Múzeum és Galéria, a debreceni Református Kollégium és a Déri Múzeum, valamint a szentesi múzeum anyagából. 1987—88ban a szentesi Koszta József Múzeum rendezett emlékkiállítást idősb és ifjabb Kiss Bálint műveiből.

89 Ujabb alkalmat jelentett az 1988-as debreceni kiállítás, amelyet a jubiláló Református Kollégium tiszteletére rendezett a Déri Múzeum s amelyen ifjabb Kiss Bálint debreceni vonatkozású képeit mutatták be. A portrék mellett a Jablonczay Pethes János búcsújá-t sorol86 1855 július—augusztusában a Túzokok a pusztán olajkepe került bemutatásra és 250 forintért vette meg a Műegylet. Októberben a Magyar alföld (180 forintra árazva), 1856 januárjában az Ágota, a hortobágyi nagypuszta részlete című olajkép (150 forintra árazva) került kiállításra. 87 Katalógusok: A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége debreceni szervezete Antik bútor-, óra- és régi debreceni családi portrékiállításának katalógusa tárgymutatója (Debrecen, 1939.). Szerkesztette és a kiállítást rendezte: Nagybákay Antalné. Sz. Kürti Katalin: Régi debreceni családi képek. A Hajdú-Bihar megyei Múzeumok közleményei, 48. szám (Debrecen, 1987.). Benne a „Régi debreceni családi portrék". („A debreceni képzőművészet története" sorozat első kiállítása) című kiállítás (1986. március—május) katalógusa. 88 A kiállítást rendezte, a leporellót írta: Sz. Kürti Katalin 283