A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Fehér Ágnes: Untersuchung zu den moralischen Verhaltensnormen und Bewusstseinsverhältnissen iseiner Freikirchlergemeinde von Debrecen

juk debreceni ihletésű művei közé, hiszen csak ebben a kálvinista városban születhetett meg a kép ötlete, s csak itt választhatta ki hősét, a hitéért meghurcolt tiszántúli gályarab prédikátort. Sajnálatos, hogy hortobágyi képei mindeddig nem kerültek elő, így nem is szerepelhettek a kiállításon. Jubileumi kiállítás a Református Kollégium tiszteletére. A Déri Múzeum „A Református Kollégium a debreceni képzőművészet bölcsője" című kiállítással ünnepelte a jubiláló 450 éves intézményt.

90 Mint a cím is jelzi: azt az időszakot mutattuk be, amelyben először fedezhetők fel a festészet, grafika és szobrászat iránt érdeklődés első jelei. Az 1790— 1848 közötti időszak ez, a késő felvilágosodás és a reformkor ideje: a legkorábbi munkák a rézmetsző diákok alkotásai a XVIII. század végéről, a legkésőbbi a debreceni élményeket őrző Kiss Bálint festmény 1846-ból. Ez a kiállítás volt az első vállalkozás, amely együtt mutatta be a rézkarcolók, a rajzoskola ismert és ismeretlen tagjainak, a kollégium neveltjeinek, illetve tanárainak: Beregszászi Pálnak, Kiss Sámuelnek, Kármán Jánosnak, Dosnyai Károlynak, Kiss Bálintnak rajzait, festményeit, metszeteit, valamint a nem debreceni alkotóknak a Kollégium tanárait, a város vezetőit ábrázoló műveit. Ki kell emelnünk a legfontosabb alkotókat és a legérdekesebb műveket, már csak azért is, mert többségük ismeretlen s először került a közönség elé. A tárgyalt korszak elejének meghatározó egyéniségei voltak Domokos Lajos főbíró, a kollégium kurátora és pártfogolt ja, Csokonai Vitéz Mihály. Egy miniatűrkép és egy nagyméretű olajkép mutatja be Domokos Lajost. Nem azonos azzal a képpel, amelyet Csokonai említ Kazinczy Ferencnek 1802-ben. Nem Sinaival közös arcmás, hanem egy szembenéző mellkép, amely feltételezhetően Pozsonyban vagy Pesten készült 17914эеп. Kérdés, hogy hova tűnt a Márton József és Csokonai által említett Domokds Lajos és Sinai Miklós féle kettős portré és a valószínűleg elkészült Theodorovits Arsza féle Csokonai arcmás? S ha elkészült, olyan méretben-e, amit Márton József kívánt („olly kis formában, a' mint fog metsződni")? Ha igen, és a Márton által kért méretben, arra gondolhatunk, hogy az a miniatűr akvarell Theodorovits Arsza műve, amelyet a Petőfi Irodalmi Múzeum őriz ismeretlen mester munkájaként és be is mutatott a „Kazinczy és kora 1750—1817" kiállításán, ha nagy méretben, pasztellben készült, akkor Rózsa György feltételezése helyes, aki egy budapesti magántulajdonban lévő pasztellt tart Arsza munkájának analógiák alapján.

91 Lehetséges persze még több megoldás, tény, hogy Csokonai halála után, 1816-ban csak egyetlen rajz, Erőss János műve volt ismert a kortársak előtt s ennek alapján készült John metszete, amelyet ugyancsak kiállítottunk. 89 Akiállítást rendezte: Mucsi András, a leporellót írta: Rózsa Gábor90 A kiállítás 1988. október 31.—december 31. között — mint a „Debreceni képzőművészet története" sorozat részére — állt a Déri Múzeum kupolatermében. Rendezte: Sz. Kürti Katalin. 91 Rózsa György: Iconographia Csokonaiana = Irodalomtörténeti Közlemények, 1973. LXXVII. 6. sz. 707—715. közli a PIM tulajdonában lévő miniatűr fotóját (3. kép) és a Bedő Rudolf tulajdonában lévő pasztellét (6. kép). 284