A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Fehér Ágnes: Untersuchung zu den moralischen Verhaltensnormen und Bewusstseinsverhältnissen iseiner Freikirchlergemeinde von Debrecen

mását, Veress Lajos arcképét.

78 A Sárváry családnak három tagját örökítette meg: 1837-ben Antalt, Jakabot, 1845^ben professzorát, Sárváry Pált (ez utóbbit gipsz szoborként). Ugyancsak 1845-ből származik a vértesi rom. kat. templomba festett oltárképe, amely a velencei Frari templomban lévő Tiziano Assunta-ja másolata. A sors egyetlen kegyeként ugyanis sikerült Olaszországba eljutnia. 1839-ben Pestre költözött, egy ideig Liszt Ferenc támogatását élvezte, akinek egészalakos szobrát és márvány domborművű arcképét elkészítette. A tőle kapott segítség révén olasz tanulmányútra mehetett, majd Weimarban töltött hosszabb időt. Visszatérve Pestre alig kapott megrendelést. 1848-ban megmintázta Kossuth Lajos mellszobrát, amelynek kis gipsz példányait öt forintért árusította. A szabadságharc bukása után csatlakozott az emigránsokhoz, Londonba ment és állítólag 1850ben éhenhalt. Szerencsésebb volt Kiss Bálint (1802—1868) és Debrecen kapcsolata, mert édesapja is itt tanult egykor és szilárd nevelést, tartást adott fiának. A tiszántúli művelődéstörténet érdekes alakjait idősb Kiss Bálint szentesi református lelkész, aki Ipolyi Arnold előtt, 1839-ben írt egy naiv magyarságtörténetet, illetve mithológiát „Magyar régiségek" címmel. Ennek a „nemzeti elfogultság szellemében fogant"

79 műnek a bevezetőjében leírt pár sora ma is időtálló, figyelemreméltó: „Azon legyünk, hogy utóiérjük a nálunk elébb haladtakat, akik pedig hátrább maradtak, munkás szeretettel segítsük és édesítsük, hogy hozzánk közelebb jöhessenek: ezt kívánja az emberség és okosság, különben pedig szent vallásunk... aki becsületének tartja azt, hogy magyarnak neveztetik, a' ki ezen nemzet jó hírét, előmenetelét, békességét, tehetsége szerint előmozdítani igyekszik: érdemes az a magyar névre és kenyérre, akár Fejérnek, akár Weisnek, akár Bilinek neveztessék." A Landerer betűivel Pesten megjelent könyvet ifjabb Kiss Bálint illusztrálta három, kőre metszett rajzával.

80 Ifjabb Kiss Bálint, a fiatal papnövendék (apja legalábbis annak szánta) érzékeny korban érkezett Debrecenbe: ekkor tanított itt Budai Ézsaiás, Péczely József, Sárváry Pál. A rajzoskola vezetését épp ekkor vette át Beregszászi Pál, tőle tanult Kiss Bálint. Ismerjük pár korai pasztelljét, egyik pl. volt tanulótársát, a Hadházon rektorrá lett Váczy Józsefet ábrázolja 1823-ban. 1827-ben a bécsi akadémiára jelentkezett.

81 Támogatta ebben a kollégium tanári kara is, mint ez későbbi gesztusából kitűnik. 1831-ben az anyakönyvtárnak ajándékozta V. Ferdinánd arcképét (bécsi munkáját), „hálá78 Az arcképek szerepeltek az 1939-es debreceni családi portré kiállításon, de később eltűntek. Szerencsére fényképüket megőrizte a kiállított művek fotóit tartalmazó album, így az 1986. évi kiállításon reprójukat bemutattuk. Veress Lajos és Királyné fotóját közölte Sz. Kürti Katalin a Hajdú-bihari Napló 1986. március 8-i számában, Veress Lajosét a Művészet 1986. 8. 22. lapján. 79 Széphelyi F. György: Mitológiai témák = Művészet Magyarországon 1830—1870. (katalógus), 78. sorai Ipolyi és Kiss könyvére vonatkoznak. 80 Idézet a Bevezető V. lapjáról. Ifjabb Kiss ősmagyarok című egyik litográfiája nagy hatást gyakorolt a korabeli színházi jelmezekre. 81 Bécsi éveire vonatkozóan hiteles adat Barabás Miklós önéletrajza, amely közös élményeikről is megemlékezik. Ld. az 1985-ös kiadás 53. lapját és az azt követő oldalakat. 280