A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Néprajz - Dankó Imre: Vízgazdálkodásunk népi alapjai I.

Dankó Imre Vízgazdálkodásunk népi alapjai I. Pávay Vájna Ferenc emlékének ... Most, amikor mindennapi életünkben elsőrendű érdeklődésre tett szert az ökológia problémája, különös figyelem fordul az egyes települések vízgazdálkodása felé is. Valamennyi természet- és környezetvédelmi terület közül a vízfelhasználás, a víznyerés, a vízgazdálkodás kérdései érintik legközvetlenebbül az embereket, a különböző, mégoly kicsi közösségeket is, nem is szólva a nagy aglomerációkról, ahol a víznyerés, a vízfelhasználás, a vízgazdálkodás az egyik legfontosabb társadalmi kérdéssé fejlődött. Az ökológia a maga sajátos problémafelvetésével annak az óriási ellentmondásnak az okát, természetét akarja megismerni, ami abban mutatkozik meg, hogy az emberiség azért építi ki a civilizáció legkülönfélébb gazdasági, társadalmi és kulturális struktúráit, hogy azokkal és azokban élve minél boldogabb (megelégedett, kiegyensúlyozott, egészséges életmódot folytató) legyen. Ugyanakkor, miközben a civilizáció különféle vívmányait széles körben terjeszti, sőt továbbfejleszti, akarva-akaratlanul felszámolja a természeti egyensúlyt, lépten-nyomon vét az ökológia törvényei ellen, ami viszont akár közvetlenül, akár közvetve az emberiség, vagy egyes közösségek boldogtalanságához vezethet. Nehogy valaki is az elmondottak alapján azt tételezze fel, hogy a civilizáció ádáz ellenségei vagyunk és minden, a természet rendjébe nyúló tevékenységet elítélünk. Csupán arról van szó, hogy — sokan másokkal együtt — tárgyilagosan megállapítjuk, hogy a civilizáció fejlődése, a civilizációs vívmányok széleskörű elterjesztése, ha egyébként mégoly jószándékúak is, általában ökológiai problémákat vetnek föl, amelyek végső soron az emberiség, illetve egy közösségek boldogtalanságához (elégedetlenség, idegesség, kapkodó, egészségtelen, környezeti ártalmakat teremtő életmódot folytató életmódok) vezet. Ennek a felismerésnek a jegyében jöttek létre szinte az egész világon a legkülönfélébb természet- és környezetvédő intézmények, szövetségek. A különféle természet- és környezetvédő programokban elsőrendű feladatként jelentkezik a víznyerés, a vízfelhasználás, általában a vízgazdálkodás kérdése. Különösen élesen vetődnek fel ezek a kérdések a gyorsan nőtt, nagy lélekszámú, vízigényes ipari üzemekkel és egyéb intézményekkel rendelkező városokban. De a talajszennyeződés révén már a falvakban is számos probléma merült föl. A sajnálatosan kialakult helyzetre reagáló jószándékú, de általában alacsony hatékonyságú intézkedések, intézkedési rendszerek csak felületi részmegoldásokat hoztak és többségükben hosszú távon nem is tarthatók fönn (például zacskós víz a falvakban vagy üzemekben). Nemcsak azért, mert drágák, hanem inkább azért, mert a nem rendszerben való gondolkodás és megoldás önmaga felszámolásához vezet. Ezek207