A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Hetey Sándor György: Debrecen és vidéke a lovasparádékon 1920–1988

másután a kitűnő NDK, román, bolgár, litván, holland és svájci klubok is. Nyomasztóvá vált a külföldiek sikere, ezért helyesen a Magyar Lovas Szövetség 1984-től a magyar válogatott indulását kötelezővé tette. — A sikersportág, a fogathajtás is a legjobbjait állította rajthoz, mert országos válogató, ill. ellenőrző versenynek nyilvánította 1978-tól. Mivel az F. E. I. a fogatversenyt is C. A. A. jelzéssel elismerte, így már külföldi fogatversenyzők is megjelentek, NSZK és Lengyelországból. Ezek a körülmények, az egyre nívósabb csapatok megjelenése, a versenyzők világszínvonalú öltözete, felszerelése a felvonulási parádét ragyogóvá tette. Az alapító szervező- és rendezőbizottsági tagok mellett újabb és újabb agilis munkatársak igyekezete évről évre biztosította az egyre nagyobb és elismertebb sikert. A nagyszabású műsor, az egyre bővülő nemzetközi részvétel színvonalas mezőnye már elodázhatatlanul megkövetelte a versenyfeltételek — a pálya, a nézőtér — biztosítását világszínvonalon. Ennek a követelménynek a szervező- és rendezőbizottság eleget is tett. Kiépült az ország, sőt — mondhatni — Európa egyik legjobban berendezett lovaspályája, nézőtér pedig 30 000-es nézősereg kényelmes elhelyezkedését, jó rálátását biztosít. A lelkes és hűségesen évente visszatérő lovasbarátok kedvükre szurkolhatnak a versenyzőnek, (a külföldiek szerint példás pártatlansággal) és gyönyörködhetnek a díszelgések felejthetetlen látványában. Sárgulási ünnepség a Debreceni Agráregyetemen.

33 A mezőgazdász főiskolákon, egyetemeken hagyomány, hogy a végzős diákok vidám hangvételű rendezvényen ünneplik meg búcsújukat az Alma Matertől. A sárga szín jelzi a növény életében az érési folyamat végét. Ünnep ez a természet világában, meg kell ünnepelni az érést a jövendő gazda életében is. Mivel lehetne jobban kifejezésre juttatni az ünnepi hangulatot? örömöt kifejező felvonulást kell rendezni és annak ünnepélyes külsőséget kell biztosítani. Fel kell arra használni az állatvilág legnobilisabb formájú lényét, a lovat. A magyar ember a különböző termelési folyamatok befejezését a múltban is lovasfelvonulással ünnepelte meg. A búza betakarítását, a szőlő beérését, a szüretet lóháton köszöntötte. Jogos tehát, hogy a gazdász szellemi beéréséhez is a ló adja a dekorációt. 33 DT. Mihók Sándor egy. adjunktus kézirata az 1984., 1985. és 1986. évi sárgulási ünnepségekről. — A lovasbandériumokban szereplők: 1984: Gál Ferenc, Huzsvai László, Horváth Ferenc, Sári Béla, Dunka Béla, Varga Gábor, Bereczk'i Ferenc, Dánfi Dezső, Kocsis Imre, Csikasz József, Pinczés Beáta, Novotni Péter, Mészáros Jolán, Hnyadi Ágnes, Homoki Károly, Nagy Attila és Nagy Judit. 1985: Kudri László, Pinczés Beáta, Lakatos Barna, Sós Bálint, Molnár István, Sári Imre, Pál Sándor, Kun Attila, Kerek Csaba, Csikasz József, Novotni Péter, Homok Károly, Nagy Attila, Nagy Judit, Mészáros Jolán, Kock István, Kalla Zsolt, Pénzes László eis Jakab Gusztáv. 1986: Báthori Gábor, Győri Lívia, Tóth Irén, Csetreki Ernő, Jakab Gusztáv, Nagy Gábor, Nagy Judit, Nagy Attila, Novotni Péter, Csikasz József, Zöldesi András, Nóvák Pál, Homoki Károly és Brumár Katalin. Az ismételten szereplők nem „bukott diákok!", hanem sportlovas kiképzésben részesültek, és segítenek a következő évi díszelgéseken. Természetesen dr. Mihók is minden évben ott lovagol szakkörének tagjai között. 193