A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1988 (Debrecen, 1990)

Történelem - Szalay Emőke: A debreceni fazekas céh szervezeti életének változásai a céhlevelek tükrében

zekas mester inasnak, hogy ő az inasi három esztendő alatt az étj ért, és azért a csekély ruházatért a fazekas mesternek csak házi szolgája legyen . .. kötelessége lesz a Fazekas mesternek az Inast és a Legényt is mindenféle Műveknek a készítésében gyakorolni, annak ami szükség mutogatni, a hibáit igazgatni, nem pedig csupán csak pipacsinálással gyötörni".

82 Nem minden mester szegődtetett inast, „aki felől tudva vagyon, hogy vagy nem szokta az inasokat tanítani, vagy nincs is módja benne, sőt amely mesterember felől tudják, hogy a mesterséget nem is igen és tsak akkor szokta mívelni, mikor néha más egyéb gazdaságától és kereskedésétől ráér vagy pedig Pipánál egyebet nem tsinál, az illyennek Inast se engedjenek fogadni".

83 Engedélyezik a pénzes inasok fogadását, akik tanulási ideje rövidebb, csak két év, de tiltják, hogy a mesterek ráerőltessék ezt a tanulni szándékozókra.

84 Korlátozzák az inasok számát, előírva, hogy csak annyi inast fogadjanak, ahánynak felszabadulás után munkát tud a céh biztosítani.

85 Még részletesebben taglalják a legények helyzetét. Kimondják, hogy felszabadított inasát köteles a mester legényként is alkalmazni, ha erre nem hajlandó, inast nem kaphat.

86 Pontosan rögzítik a legények bérét, darabszámra dolgozás esetén apróbb edényből 100, a nagy óbbakból 60 az egység. A kiszabott mennyiség elkészítése után a mester köteles megengedni, hogy az ő anyagából maga számára készítsen a legény, ezeket köteles tőle a mester szabott áron átvenni.

8

' A céhlevél tiltja a legény társaság megalakítását, de ,,a legények ügyeivel választott atyamester, aki a mesterek közül kerül ki, és a legények közül egy Dékány foglalatoskodjon".

88 A helyben letöltött két év legénysor után a vándorlást kötelezően írják elő. Olyan helyeket keressenek fel, ahol nemcsak fazekasok dolgoznak, hanem műveikről híresek is, itt legalább egy évet eltöltsenek, majd visszatérve a városba ismét egy évig legénykedjenek. Ezután kérhetik a remeklésre bocsátásukat.

89 Részletesen szabályozzák a remeklést, amelynek darabjai a korábbi privilégiumban már szereplő 16 itcés vizes korsó, ugyanekkora boroskorsó és kétfülű fazék, a hozzá tartozó fedővel. Újak viszont a két lábas, és a zöld mázú kályhakemence.

90 A remekben előforduló kisebb hibákat ugyancsak megválthatta a remekelő pénzzel, de „ha az edény hibás formájú, görbe, esetleg, nem helyesen van égetve, a mázza nem jól készült, vagy foltosán van rajta, ... a Kályha görbe, kajáts, egy része a másikkal nem áll jól össze . . . ezeket pénzzel nem lehet megváltani."

91 Foglalkoznak az özvegy mesterasszonyok mesterségűzésével.

92 Jóval kevesebb a munkával kapcsolatos artikulusok száma. Kimondják, hogy kontárok nem működhetnek, itt kivételt képeznek a kőművesek, akiknek a kemencerakást és a tapasztok, akiknek a boglyakemence készí82 Uo., 18. törvény, 3. cikkely. 83 Uo., 18. törvény, 4. cikkely. 84 Uo., 18. törvény, 6. cikkely. 85 Uo., 18. törvény, 9. cikkely. 86 Uo., 19. törvény, 1. cikkely. 87 Uo, 19. törvény, 3. cikkely. 88 Uo., 19. törvény, 4., 5. cikkely. 89 Uo., 19. törvény, 10. cikkely. 90 Uo., 19. törvény, 13. cikkely. 91 Uo., 19. törvény, 14. cikkely. 92 Uo., 20. törvény. 171