A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Gellér Ferenc. Csárdák Hajdú-Biharban és Hortobágyon

A Hajdúböszörményi ÁFÉSZ a műemlék jellegű csárda felújítását és bővítését határozta el 1987-ben, ahol az eredetiség szempontjait lehetőség szerint érvényesíteni tudnák. Pallag (Parlag) pusztán a Péterfia-kaputól indulóan, a debreceni Nagycsere-erdőn keresztül — monostori telek mellett — a Nagy Hatházi út vitt Hajdúhadház felé.

34 A Csapó utcai kaputól az Apafája és Nagycsere közötti Kis Hatházi út vitt Kalló irányába. A Hajdúhadházra vonatkozó térképek, vala mint É. Kiss Sándorheiynévgyűjtése alapján Hajdúhadházhoz vonzhatóan csárdák és csapszékek sora áll össze, így a Cserepes, Csillagos, Csókos csapszékek, a Dugó, Rucás és Vadas (Szederjes) csárda, erdő alatt való kocsma, a Gáti, Kecskés, Lucskos csapszék, a Világos csárda, a Nagy, Partos és Pernyés csapszék, a Ponyvás csárda, a poroszlói és Sárgaház csapszékek.

35 A pallagi pusztát egész kiterjedésében mutató 1835-ös Liszkai Sámuel-térképen három jelentős csárda van megjelölve.

36 Az Úr-domb csapszék, mely a Savóskútról Debrecenbe vezető országút mellett áll, gémeskúttal, de állás nélkül. Az út másik oldalán „puszta templomhely", azaz templomrom volt. A kallói és hadházi utak elágazásánál a Rucás csárda állt, melynél állás szintén nem volt kijelölve.

37 A hadházi nagy út mellett a Dugó csárda állt, vele átellenben az út másik oldalán volt az állás. A Dugó csárda ma is megvan, óvodának átalakítva a Bocskaikert, Népköztársaság u. 27. sz. alatt. Utcai homlokzata még őriz néhány elemet a régi csárdából, udvari homlokzata már teljesen átalakított. Hajdúhadház és környékének külső és belső csárdáiról-csapszékeiról Zoltai Lajos, Nagy Sándor

38 és É. Kiss Sándor tanulmányaiból tudunk meg legtöbbet. A hajdúvárosok, közöttük Hadház is a rájuk ruházott királyi kiváltságok, regálék alapján maguk gyakorolták a korcsmáltatási jogot. A18. sz. elejétől vannak adatok, a város regales kocsmáira, a külterületen a Dugó, Rucás, Cserepes, Lucskos, Partos csárdák, belterületen a Csillagos, a Csókos, a Kecskés, a Nagy csapszékre (Bocskai tér), a Zöld Ág (Mester és Hunyadi u. sarok), valamint a Szederjes, mai nevén Vadas csárdára. Újfehértón is volt Hadháznak regálés kocsmaháza — a Világos csárda. A Hajnal és Attila utca sarkon volt a Vilmányi-házban a Hajnal csapszék, az Arany János és Jókai utca kereszteződésénél a Csókos csapszék. A legkorábbi csárdák, melyek II. József katonai térképein is jelöltek, a Debrecenből Nagykálló felé vivő úton a Rucás (1750) csárda, valamint a Nyíregyháza felé vivő úton a Dugó (1783) csárda. Az egykori írások ezeket az épületeket a „város közönséges és szabad kocsmái"-nak emlegetik. Közönségesek, mert nem magánosak, hanem a közönség tulajdonában voltak, és szabadok, mert a város vele szabadon rendelkezett regálék alapján, senki más hatóságnak alárendelve nem volt. A kocsmákat és csárdákat kezdetben a város kezeltette csaplárosaival, kiknek felügyeletét a borbíró látta el. így azonban a kocsmák nagyon kevés hasznot hajtottak. A borbírók számadásaiba ugyanis gyakran hiba csúszott. Egy 1723-as számadás adatai: „a 3 pulturás bor ment egészen 25 magyar forintért, a két pulturás 33 forint 30 dé34 HBML. DvT. 17. Kováts György 1762. 32x87 cm. A hadházi Csere, pallagi Csere, monostori Csere, Apafája, debreceni Nagyerdő részletes rajzával. 35 É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei I. In Déri Múzeum évkönyve 1966—67. 495—545. 36 HBML. DvT. 623. A pallagi puszta egész kiterjedésében. Liszkay Sámuel 1835. 120X70 cm. A Dugó, a Rucás, az úr-dombi csárdák egyaránt jelöltek! 37 HBML. DvT. 619. Térképe a pallagi pusztán lévő ún. Rucás csapszéknek. Szabó Keresszegi János 1835. 57X36 cm. 38 Nagy Sándor: Hajdúhadház története (H.hadház, 1928.) 192. 154