A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai

kásbiztosító intézet pénzügyeinek intézése stb. 1954-ig a hivatal felelős vezetője a számvevő, aki a gazdasági tanácsnak, illetve az intézőtanácsnak is tagja volt. A hivatal beosztott tisztviselői a könyvelő ellenőr, a pénztáros, a pénztári gyakornok és egy ír­nok. 1954-ben némi szervezeti átrendezés történt, s az egyházkerület a hivatal élére a gazdasági hivatal vezetőjét állította. 5. A KOLLÉGIUM TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYEI Nagykönyvtár A kollégiumi Nagykönyvtár a reformáció utáni időben alakult. Alapját képezte a külföldön járt diákok hazahozott könyvadományai, kegyes adományozóknak a könyvtár célját szolgáló alapítványai, és különböző személyek és egyházi intézmények könyvanyagának, könyvtárainak — adományozás vagy vétel útján — a kollégiumi Nagykönyvtár állományában való elhelyezése. A könyvtárfelmérésről 1706-ban ké­szült katalógus hűen tükrözi az első másfél század fejlődését. E katalógus nyilván­tartja a könyvállományt, s közli a diákok tanulmányaihoz beszerzett könyvek jegy­zékét is. Nagyjelentőségű változás Maróthi György idején történt, ő céltudatosan fej­lesztette a könyvtárat. A diákönkormányzat kezéből professzori irányítás alá helyez­te és felállította a praefectus bibliothecae-t, azaz a könyvtári hivatalt, melyet 1744-ben már könyvtárfelügyelő tanár vezetett. Beosztottja volt a könyvtárnok és az alkonyv­tárnok. E munkát folytatta Sinai Miklós, Budai Ézsaiás és a professzorok egész sora. A 18. század végétől a felügyelő tanár a könyvtár választott, majd kinevezett igazga­tója lett. Könyvtári diákscribák segítették az állomány leltározását, nyilvántartását, nyilvános könyvtárrá fejlődés után a könyvek „vigyázását", illetve őrzését. A diák­scribákat a 20. században könyvtári tisztek, altisztek, könyvtárosok és raktárosok váltották fel. A könyvtár törzsállománya jelenleg kb. 526 000. A kézirattár, a folyó­irattár és az aprónyomtatványok külön gyűjteményt alkotnak. Legértékesebb anya­gát képezi a 39 darabból álló kódextár, a több mint 35 000 kézirat, az ősnyomtatvá­nyok, valamint a régi magyar nyomtatványok gyűjteménye, melyben 114 unikum­példány is található. Jelenleg tudományos nyilvános könyvtárként a Debreceni Egye­temi Könyvtárral együttműködési megállapodás keretében dolgozik, és részt vesz a külföldi és belföldi könyvkölcsönzésben. Kollégiumi levéltár A levéltári anyag kezdetben a Nagykönyvtár állományában volt, s azt a kollé­gium levelesládájában a diáktisztviselők, főként seniorok gondozták. A 18. század közepén Hatvani István és Sinai Miklós professzorok indítványára a könyvtári és levéltári anyagot szétválasztották, s így alakult ki a kollégiumi levéltár. A kollégiumi levéltár első levéltárnoka Sinai professzor lett. 1790-ig vezette a levéltári munkát, irá­nyította a levéltári diákscribákat, és megkezdte a kollégiumi levéltárban az első rend­szeres oklevélgyűjtést. Budai Ézsaiás 1821. évi kezdeményezésére a kollégiumi levél­tár melletti helyiségben 1823. május 23-án az egyházkerületi levéltárat is a kollégium­ban helyezték el. A kollégiumi levéltár első rendszerezője, Balogh Ferenc professzor feldolgozta és kiadta a kollégium történetét adattári rendszerben. A rendszerező mun­kát Csikesz Sándor professzor folytatta. A levéltári anyag számbavételét katalógusba foglalta, melyet néhány példányban (6) kiadott. 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom