A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)
Történelem, műemlékvédelem - Kormos László: A debreceni Református Kollégium szervezetei és hivatalai
A 20. század közepén a diákscribák munkáját tisztviselői állományba sorolt levéltárosok, levéltári gyakornokok vették át. Az egyházkerületi és kollégiumi levéltárat az egyházkerületi közgyűlés 1951-ben egyesítette „Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár" (TtREL) néven. Az 1969. évi országos törvényerejű rendelet, valamint annak végrehajtásáról intézkedő 30/1969. (IX. 2.) sz. kormányrendelet alapján a művelődésügyi miniszter a levéltárat szaklevéltárrá nyilvánította. 1973-tól az egyházkerületi elnökség a levéltár vezetésére levéltárigazgatót nevezett ki. 1973—1984. években elkészült a levéltár fondjegyzéke és ismertetője. Kollégiumi múzeum A kollégium múzeuma a kollégium régiségtárából fejlődött ki. Első adat a régiségtár létezéséről 1761-ből, a régiségtár számbavételéről pedig 1767-ből maradt fenn. Szaporodásával több gyűjtemény jött létre: ásványtani, madártani, numizmatikai, régészeti, történeti, egyházművészeti anyag, éremtár stb., melyek a tudományos oktatást szolgálták. E gyűjtemények részére 1872-ben az egyházkerületi közgyűlés a kollégiumban külön helyiséget jelölt ki, és így létesült a régészeti múzeum, mely Debrecen város régészeti emlékeinek gyűjtésében és bemutatásában úttörő jellegű volt. Fejlődése és fejlesztése az 1905-ben létesített városi, illetve az abból kialakuló Déri Múzeum alapítása után is folyamatos maradt. 1963-ban a kollégiumi múzeum az egyházkerület felügyelete alá került. 1976-tól a Kulturális Minisztérium múzeumi főosztályának anyagi támogatásával megnyílt az állandó egyházművészeti és művelődéstörténeti kiállítás. Nevezetes évfordulók kamarakiállításai változatos témakörökben adnak számot a tudományos, a diákélet s a református hagyomány gazdag emlékeiről. A múzeumi munka irányítását múzeumigazgató végzi. 6. KOLLÉGIUMI IFJÚSÁGI EGYESÜLETEK A kollégium ifjúsága a 18. századforduló óta változatos célkitűzésű társaságokategyesületeket, köröket szervezett, melyek tanári felügyelet mellett működtek. A kollégium tagozatainak szétválasztása után minden tagozatnál külön egyesületek jöt, tek létre. Az egyesületek tisztikarukat évente választották. A tisztikar tagjai: az elnök, alelnök, főjegyző, aljegyző, titkár, könyvtáros, pénztáros és 8—15 tagú választmány. Voltak főiskolai, gimnáziumi, tanítóképzői, ill. akadémiai fokon: hittanhallgatói joghallgatói és bölcsészhallgatói egyesületek. Az alakuló gyűléseiket évente, összejöveteleiket, egyéb gyűléseiket havonta vagy hetente tartották. Rendeztek ismertető előadásokat, emlékünnepélyeket, díszgyűléseket és az iskolaév végén zárógyűlést. Adatokat a következő ifjúsági egyesületekről tudunk: magyar irodalmi önképzőkör, főiskolai tanulók olvasótársasága, főiskolai kántus, főiskolai gyorsíróegylet, kuglizó társulat, tűzoltó társulat, hittanszaki önképző társulat, hittanszaki segélyegylet, joghallgatók segítőegyesülete, joghallgatók önképzőtársasága, joghallgatók vívóegyesülete, jogászkör, jogász zenekör, joghallgatók becsületszéke, tanítóképző önképzőköre, tanítóképző ifjúsági segítőegyesülete, gimnáziumi önképzőkör, kollégiumi ifjúsági telepítési akció, Csokonai-kör, Egyetértés dalkör, debreceni dal- és zeneegylet, teológus gyülekezet, gimnáziumi ifjúsági gyülekezet, debreceni főiskolai zenekör, joghallgatók vigalmi bizottsága, jogászok filharmonikus társasága, egyetemi kör, teológus szakosztály, tanítóképző Csokonai énekkara, Bethlen Gábor-kör, Soli Deo Gloria Diákegyesület, Arany János baráti kör, országos vívókör, turistatársaság, kerék94