A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Holló László Kossuth-díjas festőművész születése 100. évfordulója alkalmából a Déri Múzeumban rendezett Emlékülés 1987. március 5. - Sümegi György: Holló László írásairól és a Holló-irodalomról

gikus és biblikus alkotásokról

21 közölt alapos fölmérő tanulmánya a témájához tartozó műveket is pontosan számba vette. A Hollóról legtöbbet publikáló Koczogh Ákos és Tóth Ervin mellett az utóbbi évtizedben Sz. Kürti Katalin foglalkozott a legtöbbet vele. Kiállításokat rendezett, megírta az emlékház első vezetőjét, több évfordulós cikket és tanulmányt, kiállításbemutatót publikált.

22 Végül is megállapíthatjuk, hogy a legtöbbet Debrecenben debreceniek (vagy ott élők, annak számítók) írták Holló László művészetéről. Igaz, a legevidensebb módon ők tudták elfogadni, ők tudtak a legközelebb kerülni hozzá, s ők tudtak szárnyalni is vele. Debrecen első számú festőjévé lépett elő a 60-as években, s azóta ott áll az időbe merevülten. Akkorra végleg elmúlt mellőzöttsége, az az idő, amit Tóth Endre verse így jellemez: Debrecenben él egy piktor, kit a város szinte titkol. Ott festeget egymagában Tócós-kerti öreg házban. Hogyan áll végül is a művészettörténet-írás mérlegén a hollói életmű? Helyenként, esetenként, szerzőnként itt-ott indokolatlan túlértékelés, másutt felszínes, szubjektív Jelkendezes tapasztalható. A bizonytalanságból kiszűrhető nyitott kérdések legjellemzőbbjei: Grecótól, Delacroix-tól vagy a hozzá alkatilag is közel álló mesterétől, Hollósytól kapott-e a legtöbbet, s kitől mit, mennyit. Tényleg rembrandti-e önarcképei lélekmélysége, vagy csak ezzel a toposszal tudják kifejezni? Par excellence expresszionista, azaz késő expresszionista-e Holló, vagy csak bizonyos expreszszív vonásai jellegadók művészetének? Alföldi festő, Tornyai, Koszta utóda-e valóságosan, s tényleg beteljesítette-e az alföldi festészet egyik ágát? Történeti és biblikus műveit a korszak magyar festészeti ikonográfiájában kellene vizsgálni, a fellelhető irodalmiságot, életképszerűséget pedig összehasonlító elemzéssel lehetne részletesen kimutatni. A centenáriumi, alkalmi írások összegző s tisztelgő jellegűek. El kellene jutni a szigorú, kizárólagosan következetes, monográfiaméretű elemzéshez, megméretéséhez. 21 Kiss Zoltán: Holló mitologikus és biblikus képei. (Debrecen, 1975.) 22 Holló László-emlékház. Vezető. (írta, szerk.: Sz. Kürti Katalin. Debrecen, é. п.); Egy fejezet Holló László életéből, az első évtizedek Debrecenben. (Debrecen, 1984.) Klny.; Sz. Kürti Katalin: Debrecen képzőművészete 1919—1945. (Debrecen, 1986.) 416