A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)
Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken
oktatás, a szakműveltség fejlesztéséért, a technikai iskolázottság terjesztéséért; támogatta a Ludoviceum politechnikummá való átalakításának tervét is. 65 Az országgyűlési és egyéb erőfeszítések ismeretében leegyszerűsítőnek tűnik az a vélemény, mely szerint a hazai birtokos nemesség nem érezte, értette kellően a polgári iskolázás fontosságát. 66 Ha a magyar nemesség egy részére áll is ez, egészére semmiképpen sem. Ezt igazolja az is, hogy a pozsonyi reál- vagy ipariskolára — amelynek terve 1843-ban készült el, és a városi tanács akarta megnyitni — a diétán jelen levő rendek (a konzervatívok is!) 23 577 Ft 55 krajcárt adtak össze; de az udvar ennek az engedélyezését is addig halogatta, hogy 1848-ig nem is jött létre. 67 1843-ban ismét számos megye adta követeinek utasításba a műegyetem (és ittott a reáliskolák) felállításának sürgetését. Néhány helyen országos ajánlást is ígértek; 68 Pest megyében pl. 1 200 000 Ft-ról beszéltek. 69 Az alsótábla a politechnikum részletes tervezetének kidolgozását az 1843. június l-jén kiküldött kerületi kereskedelmi választmányra bízta. 70 Az év végén már ki is nyomatták a választmányi jelentést, amelynek harmadik része szólt „A központi műegyetemről", közelebbről a leendő intézet szervezetéről, a tanítás segédeszközeiről, a személyzetről, a felügyeletről, a tanulókról, az oktatás rendszeréről és a költségekről. A fejezethez egy törvényjavaslatot is mellékeltek. 71 Az összeállítás a Vállas Antal-féle terv alapján készült (bár azt több ponton módosították), de figyelembe vették a kereskedőtársulatok, az Iparegyesület és mások véleményét, valamint a hírlapi közlemények észrevételeit is. 72 A választmány mérlegelte és magáévá tette azt a többfelől érkező igényt, mely szerint az ország nagyobb városaiban reáltanodákra lenne szükség, amelyek egy rendszerbe kapcsolódnának a műegyetemmel. Ezek felállítására azonban pillanatnyilag nem látott lehetőséget; a köznevelés reformjával együtt vélte megoldani ezt a problémát. 73 A tervezet szerint a műegyetemet Pesten állítanák fel, három tagozattal: műtani (mérnöki), kereskedési és előkészítő. 74 Ez utóbbit hároméves, középfokú tanfolyamnak szánták, ahová 12 éves kortól vennék fel a tanulókat; azaz némileg pótolta volna a hiányzó reáliskolát is. 75 A két szaktagozat célját ebben jelölték meg: „ifjakat oktatás által okszerű kereskedőkké, földmérőkké, erőművészekké [gépészekké — В. M.], építészekké és gyárosokká képezni". 76 Ezeken szintén három-három évig 65 Ludovicea polytechnicum. = Pesti Hírlap, 1843. aug. 3. 515- 517. p. Vö. Szabad György: Kossuth politikai pályája ismert és ismeretlen megnyilatkozásai tükrében. (Bp., 1977.) 88., Szögi i. m. 183-184. 66 Győri i. m. 131. Lényegében ezt veszi át Simon is: i. m. 814. 67 Víg i. m. 174—178. p. — a pénzadományokról: 175.; Kornis i. m. 2. köt. 396—397. 68 Ogy írásai, 1843—44. 2. köt. 387. p., Záborszky Alajos: Országgyűlési Tudósítások. Országos Széchényi Könyvtár kézirattára, Quart. Hung. 1425. 159—160. p. L. még: Kovács i. m. 4. köt. 336—346.; 1843dik esztendei Pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésének naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. (Pozsony, 1843 44.) 3. köt. 174—181. (A továbbiakban: Ogy Jkv, 1843—44.) 69 Ogy Jkv, 1843—44. 2. köt. 73. p. 70 Ogy írásai, 1843—44. 3. köt. 174. p.; Nikiai Péter: A kereskedelmi választmány jelentésének tárgyalása az 1843/44. évi országgyűlésen és előzményei. (Bp., 1912.) 21. 71 Kereskedelmi jelentés, 1843. 3—14. és 21. 72 Borotvás-Nagy i. m. 410.; Gelléri Mór: Ötven év a magyar ipar történetéből. (Bp., 1892.) 303— 304.; Valero I. A.: A' műipar akadályai és ellenszerek. = Pesti Hírlap, 1843. okt. 22. 717.; Vállas Antal: Műegyetem avvagy polytechnicum. = Pesti Hírlap, 1843. nov. 26. 809—810. 73 Kereskedelmi jelentés, 1843. 3. 74 A tantervet 1. uo. 4—6. 75 Uo. 3. 76 Uo. 4. 338
