A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken

folyna az oktatás, s felsőfokú képzettséget adnának; a jelentés ki is mondta, hogy az itt végzett földmérők a pesti egyetemről kikerültekkel egyenlő jogokban részesülnek.

77 A tanítás nyelve az előkészítő tanfolyam első osztályában magyar és — tekintettel a városok német polgáraira — német, a többiben és a műtani, kereskedési tagozaton csak magyar lett volna.

78 A választmány tagjai úgy vélekedtek, nincs remény arra, hogy a kormány — „melly eddig legalább nem volt barátja a magyar műiparnak" — a tanulmányi alapból hozza létre az intézetet, „azért azt annyival inkább egyenesen a nemzet által felállíttatni, s fenntartani javasolja, mivel ekképpen arra az öszves törvényhozás leginkább gyakorolhatandja azon eílenőrködést, melly nélkül a legtökéletesebb intézetek is könnyen süllyednek... "

79 A jelentéshez csatolt, hat paragrafusból álló törvénytervezet lényegében e javaslat megvalósításának garanciáit tartalmazza. A műegyetem felépítésére és bebútorozására 300 000 pengő forintot, a működtetésére évi 48 600 pft-ot rendelne, mégpedig mindkét összeget az épp ekkor tervezett országos közpénztárból (1—2. §), vagyis országos, de most már az adózókra is kiterjedő ajánlásból. A szóban forgó pénzt egy országos választmány kapná, amely az építést irányítaná (5. §). Az országgyűlés hagyná jóvá az intézet alapszabályait (3. §) és nevezné ki az elnökét is (4. §).

80 Kimunkálták a műegyetem igazgatásának rendjét is. Az intézmény élén az elnök állna mint főigazgató, akit egy-egy diétái ciklus tartamára az országgyűlés választana, és annak tartozna felelősséggel is. A szakmai felügyeletet egy bírálóbizottság látná el, amelyben az igazgató, két műtani és egy kereskedési tagozatbeli tanár (a professzorok által választva), a Magyar Tudós Társaság által a matematikai és természettudományi szakosztályokból kiküldendő két tag és az elnök által az ország kitűnőbb kereskedői és iparűzői közül kinevezendő öt tag (két kereskedő, három gyáros) venne részt; az igazgató kivételével mindegyikük megbízása egy esztendőre szólna. A bizottság évente megvizsgálná az intézet állapotát, tanulmányi munkáját, és az elnöknek javaslatot tenne a szükséges módosításokra.

81 A tervezet tehát teljesen kivonta volna a műegyetemet az udvar és a helytartótanács ellenőrzése alól. Elsősorban ezért nem lelkesedett érte Széchenyi István, aki inkább öt reáltanoda azonnali megnyitását sürgette. Szerinte ez könnyebben kivihető, mert jóval kevesebbe kerül, mint a politechnikum, és a kormány sem fogja hátráltatni (sőt pénzügyi támogatás is remélhető tőle), hisz nem törnének túl a végrehajtó hatalom körén.

82 A kerületi küldöttség színvonalas és körültekintő jelentése

83 eljutott a törvényhatóságokhoz is, néhány megye a kért összeget is megajánlotta.

84 A munkálatot 1844. lúlius 11—15. között tárgyalták az alsótábla kerületi ülésein, de a műegyetem nem került szóba.

85 Valószínűleg azért nem, mert a király ekkorra már elrendelte a pesti ipartanoda felállítását.

86 Az udvar ekkortájt már nyíltan szembefordult az önálló 77 Uo. 14. A tanítási időről: Zelovich i. m. 95. 78 Kereskedelmi jelentés, 1843. 14. 79 Uo. 4. 80 Uo. 21. — A 6. §-ban az építésre felügyelő küldöttség tagjait sorolták volna fel. 81 Uo. 11—13. 82 Magyarország kiváltságos lakosihoz. Pest, 1844. júl. 10. = Gróf Széchenyi István hírlapi czikkei. 2. köt. (Bp., 1894.) 336—338. 83 Ismertetése, értékelése: Zelovich i. m. 92—96.; Borotvás-Nagy i. m. 393—396. Röviden említi Komis is: i. m. 2. köt. 433. 84 Pl. Komárom — Pesti Hírlap, 1844. máj. 23. 350.; Esztergom (800 000 pft-ot) — Ogy Jkv, 1843— 44. 5. köt. 328. 85 Pesti Hírlap, 1844. júl. 14. 481. stb. 86 így vélekedik Zelovich (i. m. 96.) és Szögi (i. m. 175.) is. 339