A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken

a jobbágyok) fiait küldenék ide, és azokat, akik a grammatikai iskolákban gyengébb minősítést kapnak.

38 Erre mutatott rá a munkálatot átvizsgáló Bihar megyei választmány is, helytelenítve és kihagyatni vélve azt a pontot, amely megtiltaná a csekélyebb előmenetelű diákoknak a továbbtanulást.

39 A megyei nemesség zöme azonban egyetértett az országos bizottság megállapításaival.

40 A munkálat megjelenésének évében, 1830-ban nyílt meg Pesten az első hazai kereskedelmi szakiskola, Bibanco Gyula Emanuel alsófokú, tanoncképző magánintézete (amely 1838-ban a „nyilvános" jogot is elnyerte). Ennek mintájára számos városban szerveztek hasonló tanfolyamokat.

41 A gazdasági szakoktatás iránti, egyre szélesebb körű igényt jelzi az 1832-ben keletkezett követutasítások egy része és az országgyűlés több vitája is.

42 A diétán Trencsén megye kívánságaként került a gravaminális küldöttség 1834. március 15-i jelentésébe az alábbi pont: „Nem tsak a' szomszéd Nemzeti Intézetekre, hanem Hazánk helyheztetésénél fogva, termeszthetőségének mennyi és mineműségére is tekintvén, még egy Politechnicum Intézetet is a' Pesti Universitás és Nemzeti Musaeum mellett kíván emeltetni, mellyben Ifiaink a' szép Mesterségekben, Kereskedésben, Fabrikák és földmívelésben magokat gyakorolván, a' Mathematicai és Physicai Tudományoknak minden részeiben, úgymint Mathesis, Geometria, Chemia, Architectura, Hydraulica, Rajzolatok, Mechanica és Vár erősítő Tárgyakban, oktatást vehessenek."

43 A trencséniek indítványa két szempontból is fontos: — először javasolták hivatalos fórumon egy magyarországi politechnikum felállítását (a bécsi és prágai példája szerint), amely jelentékeny eszköze lehet a nemzetgazdaság fejlesztésének; — egy átfogó, a gazdasági élet mindhárom ágára előkészítő, felsőfokú tanintézetre gondoltak, s ettől később sem tértek el a rendek. Meglepő tehát, hogy sem a műegyetem, sem a hazai szakoktatás történetét feldolgozó tanulmányok nem említik ezt a kezdeményezést. A jelentés első, az alsótábla kerületi ülésén lefolytatott vitájában (1835. április elején) számosan pártolták a kérést, mások viszont a pénzügyi fedezet hiánya miatt — vagyis nem elvi okokból — ellenvetéseket tettek. Ezután jegyezte meg Borsiczky István, Trencsén megye követe, hogy az egyetemi alapból — amit szintén az uralkodó irányított — jobb gazdálkodással futná a politechnikumra is.

44 A többség hasonlóan vélekedett, így a végzésben (a kerületi észrevételekben) is ezt fogalmazták meg.

45 A műegyetem eszméjét örömmel üdvözölték a főrendek is, ám az egyetemi alap megterhelését nem látták célszerűnek. Az alsótábla második üzenete után azon38 Utal erre Komis is: i. m. 2. köt. 11—12. 39 Az 1827dik esztendei 8dik törvényczikkely' következésében készült országos rendszeres munkák megvizsgálására tekintetes nemes Bihar vármegye által a' tudományos tárgyakban rendelt biztosságnak észrevételei 's ezek' folytában költ végzések. (Nagy-Várad, 1833.) 4. 40 Szögi i. m. 152.; Barta i. m. 157. 41 Schack—Vincze i. m. 201—207.; Vincze Frigyes: Szakoktatásunk múltja és jelene. (Bp., 1937.) 57—62.; Komis i. m. 2. köt. 415. 42 Az viszont túlzás, amit Mészáros István állít (i. m. 214.), hogy az 1832—36-os országgyűlés tanügyi reformjavaslatainak középpontjába a műszaki oktatás problémái kerültek. — A korabeli társadalmi igényekről, illetve ezek megfogalmazásáról 1. Szögi i. m. 136., 156—157.; Simon i. m 811., 813.; Győri i. m. 122—123.; Zelovich i. m. 78—79. 43 Ogy írásai, 1832—36. 2. köt. 98. 44 Kossuth Lajos: Országgyűlési tudósítások. 4. köt. (Bp., 1959.) 355. 45 Uo. 4. köt. 356.; Ogy írásai, 1832—36. 4. köt. 264. Jóváhagyta az 1835. júl. 5-i országos ülés is: uo. 4. köt. 306. 335