A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken

ban hozzájárultak a kérelem felterjesztéséhez.

46 Arra 1836. március 28-án került sor a sérelmek és kívánatok között.

47 Komolyan nemigen reménykedtek a sikerében. Ezt bizonyítja, hogy egy nappal később, 1836. március 29-én Lónyay Gábor a megyéjétől, Zempléntől kapott utasítás nyomán újabb indítvánnyal állt elő. Javasolta, hogy küldjenek ki egy országos választmányt, amely kidolgozná a politechnikum (műegyetem) részletes tervét (hely, épületek, működés stb.), és számba venné a költségeket is, s minderről a következő országgyűlésnek jelentést tenne.

48 Mivel Lónyay lényegében a trencséni kívánságot fejlesztette tovább, az alsótábla mind a kerületi, mind az 1836. április 9-i országos ülésen vita nélkül elfogadta.

49 A felsőtáblának (április 20-án) egy formai észrevétele és egy érdemi kiegészítése volt. Mivel a rendek a preparandiákra (tanítóképző intézetekre) is hasonló módon akartak tervet készíttetni, a főrendek úgy vélték, jobb lenne a két tárgyat egy választmányra bízni. A követi tábla ezt jónak találta.

50 Fontos elemmel gazdagította a felterjesztést a főrendek azon javaslata, hogy a küldöttség a műegyetemre előkészítő, azt megalapozó reáltanodákra is terjessze ki figyelmét a tanügyi munkálatban foglaltak szem előtt tartásával, „mivel a' polytechnicum Intézet rendszerében levő tudományok és mesterségek bővebb kifejlődése, az első neveltetés tzélerányosabb elrendelése leginkább kívánja.. ."

51 Az április 22-i kerületi ülésen ezt is helyeselték, Buda követe pedig bejelentette, hogy a város a politechnikum számára ingyen ad telket. Ekkor határozták el, hogy az előkészületekről törvényt alkotnak.

52 A rövid, három paragrafusból álló, az országos választmány megbízásáról (1. §), a műegyetem (2. §) és a reáliskolák (3. §) kidolgozandó tervéről szóló törvényjavaslatot 1836. április 28-án küldték el az udvarhoz.

53 A leirat már másnap megszületett — minden bizonnyal előre elhatározott volt a döntés —, és április 30-án reggel fel is olvasták a diétán. A válasz rövid és elutasító: a király „tiszténél fogva gondoskodni fog, hogy az említett intézet, amennyire a körülmények engedik, felállíttassák, e tárgyban tehát törvényt alkotni nem szükséges".

54 A közoktatási felségjog ezúttal gazdaságpolitikai elképzelések lepléül szolgált: a bécsi udvar a gazdasági szakoktatás megszervezésének, kiterjesztésének hátráltatásával voltaképpen a magyarországi ipar és kereskedelem fejlődését akarta megakadályozni; vagyis adott esetben a lehetséges versenytől félő osztrák ipar és polgárság érdekeinek képviseletében lépett fel.

55 Az ellenzéki követek elkeseredése, felháborodása nemcsak azért robbant ki a 46 Az 1835. aug. 2-i főrendi válasz: Ogy írásai, 1832—36. 5. köt. 7. — Az alsótábla szept. 22-i második üzenete: uo. 256.; az újabb, okt. 22-i főrendi üzenet: uo. 303. 47 Uo. 7/1. köt. 126—128. 48 Kossuth i. m. 5. köt. (Bp., 1961.) 606. Az 1836. febr. 22-i követutasításról 1. Bodnár Imre: Zemplén vármegye követi utasításai a reformkorban. (Debrecen, 1940.) 24. — Vö. Zelovich i. m. 80. 49 1832-ik esztendőben, karácsony havának 16ik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyző könyve. (Pozsony, 1833—36.) 14. köt. 159. (A továbbiakban: Ogy Jkv, 1832—36.) Az üzenetet 1. Ogy írásai, 1832—36. 7/1. köt. 316—317. Közli Zelovich i. m. 80—81. 50 Diéta közlő. OSZK kézirattára Quart. Hung. 1357. 244/2. f. 51 Ogy írásai, 1832—36. 7/1. köt. 450—451. (az idézet: 451.) Az ülésről: Kossuth i. m. 5. köt. 650. — A főrendi választ közli Zelovich i. m. 81—82. 52 Diéta közlő. OSZK kézirattára Quart. Hung. 1357. 244/2. f. 53 Ogy írásai, 1832—36. 7/2. köt. 608—611. A felirat szövegét és a törvényjavaslat vonatkozó pontjait közli Zelovich i. m. 82—83. —Az országgyűlési tárgyalásról, a feliratról — amelyet 1834re datál (nyilván elírásból) — szól Kornis i. m. 2. köt. 424—427. Horváth Mihály tévesen arról ír (Huszonöt év Magyarország történetéből. Bp., 1886. 2. köt. 24.), hogy a rendek a törvényjavaslatban a reáliskolák költségeit is megajánlották, s meghatározták azok alapszabályait. Átvette Víg i. m. 141. 54 Ogy írásai, 1832—36. 7/2. köt. 702—703. Zelovich i. m. 83—84. 55 Simon i. m. 813—814.; Mészáros i. m. 217.; Borotvás-Nagy i. m. 253.; Szögi i. m. 163. 336