A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Irodalomtörténet, művelődéstörténet - Bényei Miklós: A gazdasági szakoktatás ügye a reformkori országgyűléseken

A reáltanodák és a műegyetem követelése A reáliskola, vagyis az ipari vagy kereskedelmi (esetleg mezőgazdasági) pályára előkészítő, gyakorlati irányú tanintézet és ennek legmagasabb típusa, az elméleti, tudo­mányos képzést is nyújtó politechnikum (műegyetem) a polgári fejlődés terméke. 24 Magyarországon is akkor jelentkezett az igénye, amikor a polgári átalakulás napirend­re került, és akkor valósult meg, amikor ez a folyamat felgyorsult. Már az 1790-es évek elején felvetették néhányan, hogy a városi anyanyelvi (elemi) iskolákhoz kapcsolva ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági oktató tanfolyamokat, ún. polgáriskolákat kellene szervezni. 25 A századforduló idején a németlakta városokban (Pozsony, Sop­ron, Lőcse stb.) létre is jött néhány ilyen „Bürgerschule". 26 Miután azonban sem az állami oktatáspolitika, sem az evangélikus egyházi vezetés nem támogatta ezeket a kezdeményezéseket, követőkre nemigen találtak. 27 Csupán az 1795. szeptember 3-án kelt királyi rendelet nyomán alapított, az iparos- és kereskedőtanoncok képzésében számos városban jelentős szerepet játszó rajziskolák (rajztanfolyamok) élvezték a helytartótanács politikai és a városok anyagi támogatását. 28 1782-ben nyílt meg a pesti egyetem bölcsészeti karához kapcsolt Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, ahol földmérőket, valamint vízi és útépítő mérnököket képeztek. Jó néhány kiváló szak­ember is kikerült a padjaiból, de nem haladt a korral, nem fejlesztették, így a reform­kor elejére már nem elégítette ki a kívánalmakat; főleg a gépészet, építészet, vegyészet oktatásának hiánya volt feltűnő. 29 Ugyanakkor az osztrák örökös tartományokban két politechnikum (Prága, 1806, Bécs, 1815), egy technikai főiskola (Graz, 1811) és két reáliskola (Bécs, 1809, Brünn, 1811) működött, továbbá egy tengerészeti és ke­reskedelmi főiskola (Trieszt, 1809). 30 A gazdasági, gyakorlati szakműveltség fejlesztésének, a közoktatási szerkezet ilyen irányú módosításának igénye az országgyűlésen tudomásunk szerint először 1825-ben fogalmazódott meg. Ekkor már akadtak néhányan, akik a nemzeti nevelés rendszerébe belegondolták a reáliskolákat is. Az 1825. november 2-i kerületi ülésen Kolosváry Miklós, Győr megye követe marasztalta el a közép- és főiskolákat, amiért sem műszaki, sem ökonómiai tudományokat nem oktatnak. 31 A szatmári Vécsey Miklós bárónak a megoldásra is volt javaslata: „hasznos volna [...], ha a gymnasiu­mok száma megkisebbíttetvén, azok helyett reális iskolák állíttatnának, úgy organisál­24 Győri Vilmos: A polgáriskola gondolatának kialakulása. (Bp., 1929.) 35—74.; Simon Gyula: A polgári iskola létrejötte és fejlődése Magyarországon 1919-ig. = Pedagógiai Szemle, 1972. 9. sz. 810—811.; Zelovich Kornél: A m. kir. József Műegyetem és a hazai technikai felső oktatás története. (Bp., 1922.) 12—16., 75—77. 25 Simon i. m. 811—812.; Győri i. m. 105. 26 Győri i. m. 106—107. 27 Uo. 108—112.; Schuck Béla—Vincze Frigyes: A kereskedelmi oktatásügy fejlődése és mai álla­pota Magyarországon. (Bp., 1930.) 190—192. 28 A helytartótanács 1795. szept. 25-én tette közzé a rendeletet; ennek szövegét közli Szterényi József: Az iparoktatás Magyarországon. (Bp., 1897.) 40—43. L. még: AfraNagy János: A magyar iparos­tanoncoktatás története. (Bp., 1939.) 7—12.; Verbényi László: A soproni rajziskola története 1778—1909. (Bp., 1940.) 19—21., 40. Említi és mintegy megújítja a királyi rendelkezést az 1806-os, második Ratio Educationis; 1. Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása. Ford. Mészáros István. (Bp., 1981.) 239. 29 Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum. (Bp., 1955.) 42., 47—48. p.; Zelovich i. m. 67—70.; Szögi i. m. 27—39., 84., 110—115. 30 Szögi i. m. 124—129.; Zelovich i. m. 77—78. 31 Vaszary Kolos: Adatok az 1825-ki országgyűlés történetéhez. (Győr, 1883.) 96.; Kerületi napló. Az 1825—27., 1830. és 1832—6. pozsonyi országgyűlésre vonatkozó közlemények... Országos Széchényi Könyvtár kézirattára, Quart. Hung. 2049. 40/2. f. (A továbbiakban: Kerületi napló, 1825—36.) 333

Next

/
Oldalképek
Tartalom