A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Marjai Márton: Antik mítoszi elemek folklorizálódása a Hortobágyon és környékén

volt-e a forrása, vagy a köztudatban csak az ő költeménye folklorizálódott, minthogy az Ördög árkának nincs népmondája, sem meséje, csupán a neve. Nem maradt törtéténeti emlékezete ennek a valóban honfoglalás előtti római limesnek a Tiszántúlon, ellenben az Al-Dunánál van. Az emberfeletti méretűnek látszó vagy hitt építményeket már az ókorban istenek, démonok munkájának tartották. Csak gondoljunk Trója várára, amelynek falait Apollón építette (büntető' kényszermunkával!), Babilon csatornáira, amit istenek ástak, míg csak fel nem lázadtak, és maguk helyett erre a munkára megteremtették az embert.

8 Az itáliai mocsarak lecsapolása napjainkig tartó több évezred gondja és újrakezdett — sokáig hiábavaló — munkája volt a császároknak és a pápáknak egyaránt. Már Héraklész egyik munkája is éppen egy járványokozó mocsár lecsapolása. (A Sztümphalosz tó madarai.) Viszonylag jól ismert tény, hogy a pogány ünnepekkel isteneik egy része is átment az új vallásba mint szent vagy mint ördög. Tompa Mihály Csörsz árkát „órjás ekével szántott barázdaút"-nak szemlélteti, van „Hunárok" neve is Erdélyben. A görögök minden honfoglalásuk előtti ismeretlen eredetű építményt az isteneknek és hősökön túl az óriások: titánok, gigászok és küklopszok művének tarottak, és mítoszokat is költöttek hozzájuk, hogy létezésüket értelmezzék. Nekünk is van egy isten szántotta folyómederről szóló mesénk. A Tisza kanyargásait magyarázza azzal, hogy az eke elé fogott szamár a kutyatej felé kapkodva, jobbra-balra rángatta az ekét.

9 Minthogy a tiszántúli nagyobb folyók nevéről kideríthető, hogy ókori görög nevek (Pathisszosz, Szamosz, Marisz, Krüszosz), feltételezhető, hogy a Tisza eredetének meséje is antik eredetű. Naptárallegóriák A művelődéstörténeti kutatás elfogadott eredménye annak felismerése, hogy a nap égi útjához igazodó naptárt az élelemtermelő-földművelő társadalmak találták fel. Szükséges volt számukra, hogy a vegetációhoz legalkamasabban igazíthassák munkájukat, olyannyira, hogy még a vetésre legkedvezőbb napot is igyekezték az árnyékvető bot (gnomon) segítségével meghatározni.

10 Ugyanakkor a vadásztársadalmak megelégedtek a holdnaptárral, amely később, földműves korukra is átöröklődve állandó bonyodalmak oka lett. Babiloni és egyiptomi csillagászok elég korán megfigyelték, hogy a nap évi pályáján egy év alatt ugyanazon 12 csillagképen halad át. így az esztendő 12 egyenlő szakaszra osztható, ezeket a szakaszokat a csillagképek jegyeivel jelöljük. Az év kezdhető vagy a nap fordulóinak egyikén (téli v. nyári), vagy napéjegyenlőségi pontokon (nyári, őszi). Hivatalossá vált európai naptárunk a téli napfordulón kezdi a csillagászati évet, amikor a nap decemberben a Bak (Capricornus) jegyében jár. De az állattenyésztők holdnaptára is feltalálható még a világ egyes tájain, és kezdenek még évet a két napéjegyenlőségi ponton is, márciusban, illetve szeptemberben. Sőt olyan tavaszi napéjegyenlőségi ponton, amikor a nap még nem a Kos, hanem a Bika jegyében járt, például állatok legelőre hajtása nálunk, Szent György-napkor. „Szent György napján, kihajtáskor / Minden bandzsi lehet pásztor / De majd ősz8 Komorúczy Géza: Sumer istenek sztrájkja. Előadás az Ókortudományi Társaságban Budapesten 1972. jan. 21-én. 9 Kálmán Béla: Melyik volt névadó népe? In: Másíts László: Szülőföldünk, a Tiszántúl I. (Bpest, 1985.) 12—15. 10 Buschan, Georg: Die Sitte der Völker. (Stuttgart—Berlin, é. n.) I. Band. Abb. 282. 241