A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Marjai Márton: Antik mítoszi elemek folklorizálódása a Hortobágyon és környékén

csodatevő gyógyító forrásokhoz nagy zarándoklat alakult ki, ott a szertartást kereszténnyé alakították — Csatka, Máriabesenyő —, de külföldön is sok helyen. A forrásoknál pogány módon való áldozást I. László király tiltotta, sőt egy ökör büntetéssel sújtotta. Azonban figyelembe véve az akkori állattartás méreteit, valószínűbb, hogy nem büntetés volt az egy ökör beszolgáltatása az egyháznak, hanem kiegyezése azzal, aki még így is áldoz. Minthogy a tiszántúli Hortobágy-vidék (Debrecen központtal) lakossága zömében protestáns, a forrástisztelet keresztény formában sem folytatódott. Hasonló forrástömési mondát jegyzett fel Téglás Gábor a régi délvidéki dombon talált Sidova (Zsidóvár) sáncai alatti forrásról. Feltételezhetjük, hogy a forrástömés desacrálással járt, és a Bibliából meg a klaszszikus görög-latin hagyományokból kontaminálódott. Horatius is bárányt áldoz Bandusia kristály vizű forrásának, a zsidó király visszatérve Izrael istenéhez, lerontatja a hegyi oltárokat, és betömeti a pogány módra tisztelt forrásokat.

6 Őskori földsáncok, Ördög-árok. A Hortobágy puszta és környezete mindmáig sok őskori földművet: halmot, dombot, árkot megőrzött, noha a földművelés kiterjedése és a butasággal társult kapzsiság is igen sokat megsemmisített, annyira, hogy ezeket újabban védelem alá kellett vonni. Tudomásom szerint pusztításuk az ország más vidékén is folytatódik. Régebben kincskeresők is bolygatták a sírdombokat és földvárak sáncait, néha egy kincskereső évtizedig ugyanazt a halmot, megátalkodott makacssággal. Ilyen volt Hajdúböszörményben Forgács János juhászszámadó (1925), aki Attila hármas koporsója után ásva bányászta a pródi halmot, sőt halála után felesége folytatta, mindaddig, míg 15 holdja el nem úszott a napszámosok hiába fizetett bérében. Forgácsék azokból a Fazekas Mihály óta

7 közismert mondából indultak ki, hogy Attilát hármas koporsóban temették el: aranyban, ezüstben és vasban, a rege szerint a Tisza fenekén ásott sírban. De Forgácsné ismételten látta álmában, hogy nem a folyóban, hanem ott mellettük, a nagyprodi legelő szomszédságában, a pródi halomban. Ezt az őskori dombot Römer Flóris a múlt század 80-as éveiben már megásatta. Talán ez is fokozta Forgácsék képzeletét, akik el sem tudták gondolni, hogy az urak ne kincs után kutassanak, hanem holmi haszontalan tudományos céllal. Sőt ettől a területtől délnyugatra egy Nagy Imre nevű ember — a helyi szóbeszéd szerint — több száz holdas legelőt úgy vásárolt össze, hogy kincset lelt a tanyája melletti halomban, a legelőszélben. De döntő indíték a pródi halom kifulladásig való ásatásához az álomlátás volt, amely kétséges időpontokban mindig jelentkezett. Efféle (mindig utólag) visszaigazolt álomlátással tele van a Biblia, ami a protestánsoknak éppen kötelező olvasmánya. Gondoljunk csak a fáraó álmára: a hét kövér és hét sovány marha éveire, amit József tökéletesen megfejt. A ponyvára tett klasszikusok is szívesen igazolják, hogy az isten éppen álomlátásban fedi fel a halandók előtt jövőjüket vagy kötelességüket, vagy éppen tiltja szándékukat (Polükratész álma, Xerxész és nagybátyja álma stb.). Fokozták ezt a mindmáig ki nem fogyó Álmoskönyv kiadások — mint éppen Krúdyé is napjainkban. Ezen a vidéken található az Ördög-árok nevű hosszanti földsánc is, amely folytatásában elért az Al-Dunáig. Ott „római sáncok" a neve. A Duna—Tisza közének északi részében Csörsz árkának hívják. Csörsz, Csórt szlávul feketét, ördögöt jelent. Mondják, hajó útnak ásatta Csörsz avar király, hogy a longobárd király lányát hajón vihesse el feleségül, mert apja csak ilyen feltétellel engedte volna el, Tompa Mihály írta versbe Csörsz árka címmel. Ma már nem lehet megállapítani, hogy népmonda 6 Biblia — Királyok II. könyve: 17. rész. — Horatius: Carm. III. 13. 7 Fazekas Mihály müvei. (Szerk. és jegyz. Julow Viktor, (Bpest, 1982.) 24. és jegyz. 305. Nagy gyökerek csemetéje с vers. 240