A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)

Néprajz - Dankó Imre: Rendkívüli vételformák, szerzési módok

tonák régen rendszeresen posztót is kaptak járadékba, sok más mellett. A partikuláris iskolák rektorainak pedig rendszeresen kijárt a faggyú, a kősó.

26 16. JELKÉPES ÁR, illetőleg jelképes áron való vásárlás nem tartozik a kedvezményes vásár kategóriájába. A jelképes ár valóban jelképes összeg, és mindenféle kedvezményes árnál kisebb. A jelképes áron való vásárlás éppen ezért tényleges rendkívüli vételforma, bár igen ritka. Leginkább valami szociális juttatás, például telekosztás esetén merül föl. A jelképes ár minden esetben szigorúan megszabott személyre vonatkozik, és van valamelyes tiszteleti jellege is. A jelképes ár érdekes megnyilvánulási formái azok a munkadíjak, tiszteletdíjak (különösen szerzői tiszteletdíjak és fellépési dijak esetében tapasztalhatók), amelyeket neves szakértők, szerzők, művészek kapnak úgy, hogy a munkadíj, a tiszteletdíj további, nagyobb, tényleges részével a kérdéses szervezetet, mozgalmat, munkát kívánják támogatni. A jelképes ár fizetésének másik formája az, amikor valamiféle drága, nem mindennapi anyaggal, terménnyel, termékkel, netán művészi alkotással stb. kívánnak valakit megajándékozni, azonban a kérdéses ajándékot tényleges, tehát ellenszolgáltatás, fizetés nélküli ajándékként nem adhatják oda. Ilyenkor jelképes árat fizettetnek a megajándékozottal. A jelképes ár fizetésének van egy sajátos funkciója is. Fizetése bizonyos esetekben jogfenntartó erővel bír.

27 17. JÓTÉKONY VÉTEL, FELÜLFIZETÉS sokban hasonlít az előbb tárgyalt jelképes árhoz. Mindenféle intézményi, mozgalmi támogatásnál előfordul. A felülfizetés tulajdonképpen támogatás. A vevő az áron felüli fizetéssel, a felülfizetéssel (például tagsági díj esetében is) anyagi támogatásban részesíti a kérdéses intézményt, mozgalmat, munkát, hogy az munkáját minél zavartalanabbul, eredményesebben végezhesse.

28 Itt kell megemlítenünk a ráadás-t is, mint rendkívüli szerzési módot. A ráadás különösen piaci élelmiszerárusításnál mindmáig fennmaradt. 18. JÓVÁTÉTEL révén is gyakran kerül sor a javak cseréjére. A jóvátételt lehet pénzzel vagy valamilyen kialkudott anyaggal, felszereléssel, terménnyel, termékkel fizetni, illetőleg lehet az okozott veszteséget, kárt ugyanabból, ugyanolyan mennyiségben jóvátenni, megtéríteni, amiből vagy amire nézve a kárt, a veszteséget okozták. A jóvátétel lényeges eleme, hogy ellenszolgáltatás nélküli. A jóvátétel fogalma leginkább a háborús károkért való jóvátétel, jóvátétel-fizetés nyomán terjedt el, vált ismeretessé. Minthogy a jóvátétel összegét, formáját a győztes hatalom szabja meg és követeli, a jóvátételt a kényszereladás-kényszervétel, illetőleg a kényszerfizetés kategóriáiba is sorolhatjuk.

29 19. JUTALOM, elég gyakori formája a javak cseréjének. Bármiből állhat; ugyanúgy lehet pénz, mint termény, termék, sőt szolgáltatás (jutalomüdülés). A jutalmak kétfélék: az úgynevezett kiírt jutalmakat az jellemzi, hogy adásuk kötelező, míg a ki nem г

/Yjutalmak, vagyis a szokások, hagyományok megszabta jutalmak mellett gyakorolt esetleges, egyedi, sokszor egyszeri jutalmak adása-fizetése nem kötelező, és teljes mértékben, minden vonatkozásban a jutalmat adó egyéniségétől, körülményeitől függ. A jutalmak külön csoportját alkotják az úgynevezett versenyjutalmak, aztán a pályázati jutalmak és végül a szolgálati jutalmak (hűségjutalom). A jutalomnál, amennyiben pénzjutalomról van szó, közvetett; amennyiben pedig anyag-, termény-, termék- stb. jutalomról van szó, közvetlen árucseréről, illetőleg javak cseréjéről beszélhetünk. A jutalom érdekes, magas szinten intézményesült formája a kitüntetés. 26. Járadék In: Közgazdasági enciklopédia. III. (Bp., é. n.) 3.; KK. 153.; Életjáradék: Uo. 92. 27 Jelképes ár, névleges bér: KK. 240. 28 Felülfizetés In: Magyar értelmező kéziszótár. (Bp., 1972.) 396. — Vö.: Borravalóin: MNyTESz. I. 1967. 349.; Jótékonyság In: Közgazdasági enciklopédia. III. (é. n.) 91. 29 Jóvátétel In: Közgazdasági enciklopédia. III. (Bp., é. n.) 100. 193