A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1987 (Debrecen, 1988)
Néprajz - Dankó Imre: Rendkívüli vételformák, szerzési módok
Különösen olyan esetekben, amikor a kitüntetés nemcsak oklevélből, megkülönböztető jelvényből, az elért eredményekre emlékeztető, de forgalmi értékkel nem bíró dísztárgyból áll, hanem pénz, anyag, termény, termék vagy valami szolgáltatás is járul hozzá, beszélhetünk vele kapcsolatosan rendkívüli vételformáról. 30 A jutalom sok hasonlóságot mutat a már tárgyalt díjjal, mint rendkívüli vételformával. 20. KÁRTÉRÍTÉS is egyfajta rendkívüli vételforma. A kártérítést számos jogi néphagyomány, illetve tételes jogszabály szabályozza. A kártérítés bármiből állhat, mindenekelőtt pénzből. Az is elterjedt kártérítési forma volt, hogy a hiányos, sérült, rossz, illetőleg beteg árut (például állatot) hibátlanra, épre, egészségesre cserélték ki. A kártérítés valójában csak akkor sorolható a rendkívüli vételformák közé, ha kártérítési csalás révén a vevő és az eladó megkárosítja egymást. A legtöbb kártérítési per abból származott, hogy az illető árut rejtett hibával adták el; hogy a később felfedezett hiányosságot (vagy betegséget) nem ismerték el; hogy előzetesen a kártérítésre nézve nem egyeztek meg. Kártérítést azonban nemcsak vásárlások esetén követeltek a károsultak, hanem minden olyan esetben is, amikor úgy érezték, hogy becsapták, megrövidítették, egyszóval megkárosították őket. A kártérítés vagy kártalanítás igen széles körre terjed ki, és szoros kapcsolatban áll a szavatosság követelményeivel. 31 21. KEDVEZMÉNYES VÁSÁR, illetve vásárlás az áron aluli vétel rendkívüli árucsereformája. Igen szoros köze van a 4. pont alatt tárgyalt „ árengedményes vásárral. Lehet állandó jellegű („olcsó áruk boltja", „leértékelt áruk vétele" stb.) és alkalmi („kiárusítás", különféle okokból rendezett, hosszabb-rövidebb ideig tartó vásárok, árleszállítások, akciók stb.). A kedvezményes árusításnak sajátos esete az ócskapiac vagy használtcikk-vásár, illetőleg a hibás cikkek árusítása, az úgynevezett „osztályos áruk" vétele-eladása. Napjainkban a különböző okokból rendezett, időszakos, általában szezonális kedvezményes vásárok nagyon elterjedtek és népszerűek. 32 22. KÉNYSZERELADÁS, sokféle formában volt és van jelen ma is mindennapi életünkben. A kényszereladás nemcsak az ábécé rendje szerint következik mindjárt a kedvezményes vásár címszó után, hanem azért is, mert a kényszereladás általában kedvezményes vásár is egyúttal; árengedményes vásár. A kényszereladás kétféle lehet. Először is törvényesen, jogilag meghatározott módon, időben, mennyiségben, minőségben és nem utolsósorban áron el kell adni vagy át kell adni ezt vagy azt. Az eladási kényszert általában valamiféle közérdekből mondják ki. A történelem folyamán ilyen eladási kényszerformák fejlődtek ki: kisajátítás (leginkább földterületre, házingatlanra vonatkozott), beszolgáltatás (főleg terményekre, kenyérgabonára vonatkozott, és kétféle volt: megállapított beszolgáltatási áron vagy ingyenesen történt). A kényszereladás sajátos háborús fajtája volt a rekvirálás (főleg igázható állatokra, terményekre vonatkozott) és az úgynevezett háborús igénybevétel. 33 23. KÉNYSZERVÉTEL is előfordult mint az előbb tárgyalt kényszereladás párja. Azzal a különbséggel, hogy a megvételre kijelölt árut korántsem kedvezményes áron vehette meg, akit erre kijelöltek, hanem általában magasabb árért, mint az akkor és ott szokásos, elfogadott ár volt. 34 30 Jutalomln: MNyTESz. II. (Bp., 1970.) 287. - Vö.: Díjln: MNyTESz. I. (Bp., 1967.) 634.; EMSzT. II. (Bukarest, 1978.) 378-381. 31 Kártérítésin: MNyTESz. II. (Bp., 1970.) 370.; A Pallas Nagy Lexikona. X. (Bp., 1895.) 143-144.; Szavatosság In: MNyTESz. III. (Bp., 1976.) 688-689. 32 Kedvezményes vásárin: Kovács Ferenc—SelmeciLajos: Bevezetés a kereskedelem-lélektanba. (Bp., 1973.) I. m.; Árengedmény, Árleszállítás, Kiárusítás: KK. 34., 35., 170.; Végeladás In: Közgazdasági enciklopédia. IV. (Bp., é. n.) 1422. hasáb. 33 Kényszereladás In: A Pallas Nagy Lexikona. X. (Bp., 1895.) 391—392.; Közgazdasági enciklopédia. III. (Bp., é. n.) 255. — Vö.: Kibecsülés: Tárkány Szűcs 1981. 515. 34 Uo. 194